Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ADATTAR - Gibba Edit: A Nemzeti Egység Pártja vasvári kerületének tevékenysége 1933-ban

GIBBA EDIT A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA VASVÁRI KERÜLETÉNEK TEVÉKENYSÉGE 1 933-BAN Hazánk két világháború közötti története új pártok, pártprogramok meghirdetésének időszaka. A magyar társadalom szerkezeti átrendeződésének egyfajta tükre laz új típusú — jobboldali — kormánypárt megjelenése, uralkodó tényezővé válása az 1930-as években. Az országos elképzeléseknek megfelelően Vas vármegyében is megindult a párt szervezése. 1932 októberében Gömbös Gyula követte gróf Károlyi Gyulát a miniszterelnöki székben. Ekkor a kormánypárt neve Nemzeti Egység Pártjára módosult. Tömegpárttá szervezését a „Függetlenség" című napilap segítette. Hivatalosan 1933. június 15-én alakultaik meg a Nemzeti Egység Párt (NEP) szervezetei. Gömbös Gyula fehérvári,

1 majd veszprémi ún. zászlóbontó gyűlései nyomán Szombathelyen lis összehívták az „alakuló gyűlést".

2 A megyei elnök dr. Ostffy Lajos főispán

3 lett. A vasvári választókerület élére vitéz báró Roszner Istvánt

4 nevezték ki. A Vas Megyei Levéltárban megtalálható Roszner István családi levelezése, amelyet felhasználtunk munkánk megírásához.

5 1933 novemberében a Nemzeti Egység állapotáról ezt írta: „túllépett a politikai párt kereteim." A párt elnökével szemben támasztott kivanailimakat is megfogalmazta: — lehetőleg gazdaember legyen, olyan, akinek az adott közságben befolyása van, pontosan szolgáltassa a pártnak az információkat, ha a képviselőválasztás nem lenne nyílt, biztosíthat eleve egy bizonyos számú szavazót. A jegyző elsősorban „intelligens ember"-ként... az elnökkel dolgozzon együtt, végezze az írásbelii teendőket. A főispáni értekezleten a vasvári járást képviselő Roszner báró, mint számára nyugtalanító kérdést felvetette: — a községekben van-e elegendő befolyása a NEP helyi elnökének? Menynyiben megbízható, s a vállalt munkához rendelkezik-e elegendő ambícióval és kitartással? Dr. Tulok József vasvári főszolgabírónak szervezésügyben írt Roszner. Minden szóba jöhető jelöltet alaposam megvitattak, s a következő ajánlásokat tette: Telekes községben Végh Józsefet elnökinek, jegyzőnek, ritti Horváth Istvánt ajánlotta. Karát földön (ima Gersekarát) Vaspöry György az elnökjelölt, Lányi tanító a jegyző, akli a volt adóügyi jegyzővel nem kívánt együttműködni. A Nemzeti Egység Párt Vasvár járási titkára Rásó Béla ügyvéd, egyben Roszner báró jogtanácsosa. Sárfimizdón Alasztics Pál és Túri József, Gersén Takács Lajos és Take Károly voltaik a javasoltak, örvendetes lenne, ha a jegyzőséget a plébános vállalná. Fontosnak tartotta a titkosságot, ezért a hasonító tárgyú leveleknél a „tudomásulvétel utáni elégetés" kitételként szerepelt mindenütt. A személyi kérdések megoldására vonatkozó válaszokat közvetlenül a főispánnak küldönc útján jelentette. Az 1933. évi levelezésben egymás után szerepelnek a „Nemzeti Egység Szervezetének ügyében" címmel megjelölt iratok. A későbbi, június eleji levelek

7 fejléce alatt már egyszerűen a „pártügyben" megjelölés látható.