Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ADATTAR - Krajczárné Cierna Lubica: Adalékok a Vas megyei népi kollégiumok történetéhez

KRAJCZÁRNÉ CIERNA LUBICA ADALÉKOK A VAS MEGYEI NÉPI KOLLÉGIUMOK TÖRTÉNETÉHEZ A népi kollégiumi gondolat zsákutcás fejlődésű, önmaga elpusztítására, (mozgósított szabadsággondolat. A népi kollégiumok története lélekröptető távlatokkial és gégeszoríitó tanúságokkal szolgáló .történet. A mozgalom történelmi tétje olyan önkéntes, önmagát formáló lakóközösség, amelynek autonómiája a magyar nevelésügyben addig és azóta is ismeretlen mélységekig hatolt. Mert a népi kollégium önimeghatározó és önkifejező, a benne szocializálódó közösség által meghatározott és azt kifejező intézmény volt. Mégpedig nem a társadailornialakítás folyamatából kirekesztett pedagógiai intézmények szimulált afcoióközösségéként, hanem éppen azt formáló szerveződésként. Celldömölk ebben az időben nem jeleskedett demokratikus beállítottság dolgában. Hatszáz lakosú község, tipikus kispolgári telep,, szellemileg papi befolyás alatt állott. (A 700 éves dömölki apátság, a 200 éves kiscelli búcsújárás, az evangélikus közösség stb.) „Külsőség, szokások kispolgársága — a pörkölt, a fröccs, a kugli és kártya emberei annyira, hogy e kellékeket nemcsak a 3 vasutas kör, hanem a katolikus kör is elengedhetetlennek tartja akkor, ha embereket, főleg férfiakat akar összehozni" írja visszaemlékezéseiben az egykori igazgató. Az alapításnál nincs komolyabb ellenállás, a benépesítés azonban gondot okoz. A felvételit kiterjesztik az általános iskolára is, a szülők mégis féltik gyermekeiket a rossz hírű kollégiumtól, igaz a hírforrás ismeretlen e vonatkozásban. Látszólagos felv ételi — írásbeli, egy kis értelmi vizsgálat, s néhány, igen óvatos, csak a földreform értékelését tartalmazó, a demokratikus érzület fokát kutató kérdéssel. A gimnázium igazgatója a bejárást igazgatói engedélytől teszi függővé, így a jelentkezők száma önkéntes 6-ról 24-re emelkedik. A társaság zöme falusi kétkezi munkás gyermeke, mégsem lehet őket egyformán megítélni. Valamennyi szegény, viszonyulásuk a demokráciához kedvezőtlen, nem ismerése miatt közömbös. * Az új gimnázium 1947. február l-jén nyílt meg. Hagyománytaian, állami, s nem tapad hozzá társadalmi réteg szemlélete. A hiányzó tradíciók helyébe az újat, ismeretlent kellett állítani, szinte ösztönösen, hogy közvetlen befolyás alá lehessen vonni a növendékek kicsi, de szellemileg értékes és demokratikus szempontból fejlődőképes seregét. A kollégium nem internátus, hanem otthon, amely magától is demokratikus irányba hat, mind autonómiája, mind nevelőeszközei révén, egyenlő feltételek biztosítása mellett a két intézmény a legteljesehb mértékben összefonódott. A kollégium a gimnazistáké, 25—30% — a kollégista. Ez a közösség — úgy ahogy politikailag öntudatosodott és aktivizálódott, és egyre mélyebben belenyúlt a gimnázium életébe. A gimnázium demokratikus nevelőintézetévé vált. 46