Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ADATTAR - Krajczárné Cierna Lubica: Adalékok a Vas megyei népi kollégiumok történetéhez

A kollégium részleges, de szigorú vagyonközösséget tartó „szoba-szövetkezetei" komimunaszerű egységeik voltaik. 1947 november elején megtartották az első 'taggyűlést, megválasztva az első ideiglenes tisztikart, a pontos és precíz napirend, hetirend meghatározásával. Mindemellett meg kellett vívni az életszervezés, az önfenntartás kemény mindennapos harcát. A tárgyi feltételek siralmasak: 26 főinek 14 ágy jutott, ágyfelszerellést imár otthonról kellett hozni. Ennyit nyújtott az indulás, a nélkülözések hőskorszaka, amely összeforrasztotta a közösséget. Ennek a folyamatnak a hátterében — általában mindenhol — a kollégium egzisztenciális paradoxona áll. Hatalmi visszaélések, archaikus zavaros állapot — felnőtt nevelő-, pedagógushiány. Ezen a helyzeten valamit segített a saját népbíróság. A rendbontók fegyelmezésére a tagságból alakult — elnök, ülnök, vádló {ügyész) a kollégium teljes nyilvánossága előtt szabályos bírósági tárgyalást tartott — a vádemeléstől, tanúkihallgatáson át az ítéletiig. A rendtartásnak, a fegyelmezésnek a vitás ügyek elintézésének egész mechanizmusát a jogszerűség alapjára helyezték, ahol a tanára önkény helyett választott népbíróság szolgáltatott igazságot. A népi kollégisták rohammunkában bontották maguk körül a védőfalat. A imár akkor sem egészen erőszakosmentes szövetkezetesítésben segédkező kollégista kölyök-machiiavellásiták (ahogy Veres Péter nevezte őket atyai eufémizmussal) azonosak azokkal a kölyökdemokratákkal, akik a kollégiumi szövetkezetet, a kollégiumi bázisdemokrácia intézményét kialakították. A közös munka, a népdaléneklés, a szereplés, az első falujárás fűtötte ezt a 26 kollégistát az első időszakban. A kollégium vonzott, 2 helybéli is felvételét kérte az intézménybe. Tavasszal a kollégium második periódusában — 30> fővel már szervezett munkára is vállalkoztak — 1400 •öles kert megművelésére, könyvgyűjtő akciókat szerveztek, üzemlátogatásokat, közmunkákban vettek részt. önmagát szabadon formáló kollégium életében megjelent a politika és a társadalmi magatartásformák, állásfoglalások sokféle változata. A politikai nevelés tudatos — elvi és gyakorlati megvalósításának alapja — elszigetelni a kollégiumot a negatív erőktől és kapcsolatot kiépíteni a helyi MKP, NP, NISZ stb. szervekkel. Olt Károly, Gosztonyi Jánosné, Erdei Ferenc látogatásának élménye tartást adott a kollégistáknak. A dolog természetéből adódóan tehát a kollégisták nevelése a fő cél. A kollégiumok azért jöttek létre, hogy ezekbe a szociális keretekbe szellemet vigyenek, a kollégistákat szakműveltséggel, haladó demokratikus világnézettel vértezzék fel, etrfcöilcsiiileg szilárd, magatartásban önálló, tevékeny, sokoldalú emberekké tegyék. A sárvári Bartók Béla általános iskolai népi kollégium 1946 júniusában szerveződött — az elképzelések szerint akkor még parasztkollégium néven. Az élőkészületek, tárgyalások, gyűjtések után — Keresztúry Dezső kultuszminiszter személyes látogatása nyomán, Sárvár község segélyezése révén, az anyagi nehézségeket enyhítve, és a Győrffy kollégium nevelési és tanulmányi rendjét szem előtt tartva — internátusi jelleg megszüntetésével indult a kollégium mindennapi élete. Heti 10—12 óráiban tanítottak politikát (de ebből a legkevesebbet, mert 10—14 éves fiúk lévén) elsősorban mezőgazdaságtant, a földreform kérdéseit, következményeit, a gépesítést, a kertgazdálkodás lehetőségeit és hatásait. Fontos szerepe volt a népismeretet, néphagyományt, népi irodalmi ismereteket gya-