Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - Kuntár Lajos: Felnőtté vált.. Negyedszázada szolgálja irodalmunkat az „Életünk"

A megyék esetenként késivé, vagy egyáltalán nem utalják hozzájárulásaikat. Ha Vas Megye Tanácsa nem pótolná az elmaradt összegeket, az „Életünk" szekere könnyen ikerülne feneketlen kátyúiba. Ma már kevesen ismerjük, illetve emlékszünk ezekre és a hasonló akadályokra, pedig leküzdésük feltétele a folyóirat életbentartásának. Szombathely szellemi életének pezsgése a hatvanas évektől állandósul, s ebben az „Életünk"-nek jelentős része van. Nem véletlen, hogy a szerkesztő bizottság tagijai közül ezekben az években települ Szamibathelyre Pozsgai Zoltán és Vágvölgyi László Veszprémből, Kulcsár János Győrből, Fairkas Imre Sopronból. Az „Életünk" negyedszázados története ihároon szakaszra tagolható. Az első, az antológianjelleg, 1969 (tavaszán az I. klötet megjelenésiével zárul. Az alapozó, a jövőt határozott célkitűzéssel szolgáló ihat évnek Palkó István felelős szerkesztő az éimumlkása. öt Kulcsár János követi 'főszerkesztőként. A fo'lyöinati első szakasz ,1969 őszén az 1. számmal kezdődik. A pénzügyi alap erősödik: a megjelentetés költségéhez Fejér megye is hozzájárul. A folyóiratengedóly évi hat számot engedélyez. Kulcsár János megváltoztatja a szerkesztőbizottság összetételét és munkastílusát: rovatvezetőket híz meg, akik tiszteletdíjat kapnak (munkájukért. Az új felállású szerkesztőség minden tagja szombathelyi lakos. Névsoruk és feladatkörük: Farkas Imire ((széppróza), Kuntár Lajos i(tedh. szerkesztő.,) Pósfai János (Hazai jegyzetek)i, Rózsa Béla (Szemle), Várhelyi József (vers), Vértesi Péter (képzőművészet). A működés feltételei némileg azzal lis javulnak, hogy a Bartók Béla Zeneiskolábain kis irodahelyiséghez jut a szerkesztőség, továbbá Szálai Istvánné személyében főfoglalkozású adminisztrátor-titkárnőt biztosít a megyei 'tanács. A szerkesztés változó helyeken, legtöbbször a nagyabb lakással rendelkező munkatársaknál, ibairáti összejövetel formájában történik. Szombathely irodalmi-központ jellege a hetvenes években megerősödik. A további fejlődés főfoglalkozású főszerkesztőt követel az „Életünk" élére. Kulcsár János megmarad a „Vas Népe" szerkesztőségében, így féladatkörét az 1977. évi 2. számtól, a fővárosból Szombathelyre települt Pete György veszi át. Az országos látókörű lés kapcsolatú úij főszerkesztő Rózsa Béla személyében helyettes alkalmazását, majd amikor 1979 imáonciustól az „Életünk" havi megjelenésre tér át, harmadik főfoglalkozású munkatárs munkába állítását is eléri. Vas Megye Tanácsa előbb a Vörösmarty utcában alakíttat ki zavartalan munkahelyet a szerkesztőségnek, majd az írószövetség Nyugat-dunántúli csoportja megalakulásával a Forgó utca 1. emeletein székházat ibiztosít a két intézmény számára. Az antológiaként indult „Életünk" impresszuma a jubileumi évben a következő adatokat hirdeti: „Vas Megye Tanácsának lirodalmi, művészeti és kritikai folyóirata.. . XXVI. évfolyam. Főszerkesztő Pete György, főszerkesztőhelyettes Ambrus Lajos. Szerkesztőségünk munkatársai Gyuráez Ferenc belső munkatárs, Gserményi Vajk, Kuntár Lajos (tördelőszerkesztő), Láng Gusztáv, Pósfai János, Rat'kai Ida (iművészeti rovat), Varga Imre külső munkatársak." Az alapítók közül tehát ketten: Pósfai János iés Kuntár Lajos a negyedszázad múltán 'is munkatársai a folyóiratnak. Jelenlétük ibizonysága a múlt vállalásának, a irégi szerkesztők érdemei elismerésének. Pete Györgyöt illeti a dicséret azért is, hogy a folyóirat évfolyam jelölése az antológiák hat évét is a múlt szerves részének, vagyis fundamentumnak hirdeti. Kövessék az elsőt továbbá ßdkeres (negyedszázadok! 12