Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)
2. szám - ADATTAR - Kováts Béla: Emlékmozaikok
ADATTAR KOVÁTS BÉLA EMLÉKMOZAIKOK Akik utat mutattak Egyik nap, a tanítás befejeztével, éppen elhagytam a román nyelvű Papiu Harlan Líceumot, ahol tanultaim, mikor egy ismeretlen őszülő úr, a nevemen — magyarul — megszólított. Megkért, hogy elkísérhessen, a kvártélyom felé vezető úton. A jó megjelenésű, nagyon kedves és figyelmes férfi, miután megkínált csokoládéval, bemutatkozott. Dabóczi Viktor, francia-szakos tanár volt. Már nem emlékszem az első beszélgetésünk részleteire, de arra Igen, hogy főleg a labdarúgásról, az Isimért filmekről, .ás általában olyan dolgokról, melyeket én szerettem. Meglepett, hogy szinte mindent tudott rólam (és családunkról. Annyi hiztos, hogy rövid Idő alatt annyira bizalmaimba férkőzött, hogy kérésére megígértem, szombaton együtt megyünk a Református Ifjúsági Keresztény Egyesületbe (IKE). Akkor még nem sejtettem, hagy milyen jót tesz velem, és mit, miért csinál. . . Ettől a naptól, hetenként legalább kétszer-háromszor (megjelentem az egyesületben, melynek állandó és lelkes tagja lettem. Viktor bácsli kezdetben, mindig velem jött. Sokkal később jöttem rá, hogy milyen áldozat volt részéről a kísérgetésem. Oda szinte csupa olyan fiú járt, akik román iskolába jártunk, akik az asszimillálás veszélyének voltunk kitéve. Persze, mindegyikünknek volt egy-egy pártfogója, Viktor bácsija, aki csak addig ikísért, támogatott, segített bennünket, amíg megtaláltuk helyünket a kis, magyar közösségben. Mikor már otthonosan mozogtam ott, mikor már el sem lehetett volna kergetni engem onnan, akkor kezdett „elhanyagolni", máir új fiút vett védő szárnyai alá .. . Az IKE vezetője Csiky József református lelkész volt. Az ö munkáján keresztül tanultaim meg becsülni a kisebbségben élő és dolgozó egyházakat és azok nemzetmentő szerepét. Egyletünknek, talán legfőbb hivatása volt, hogy vallásos mezben, magyar öntudatra, kultúránk megisimerésére, megszerettetésére nevelje az idegen veszélynek, beolvasztásinak kiitett fiatalokat, lakik úton voltak, hogy teljesen elszakadjanak a magyar gyökerektől. Az úgynevezett biblia órákon, kitűnő és főleg lelkes előadók által ismerkedtünk a székely—magyar történelemmel, irodalommal, itt is főleg Petőfivel és Adyval. Azóta is példaképem Petőfi, mert nemcsak írt és beszélt, hanem halálával bizonyított is. Ezért viseli Petőfi nevét sok pankaszi intézmény is . .. Ott szerettem meg a népi írókat, a népdalokat és a jó könyveket is. Lehetett pingpongozni, sakkozni, domiinózni és biliárdozni. Legemlékezetesebb az önképzőkör volt, ahol saját „műveinkkel" szerepeltünk és tanultunk meg vitatkozni. A kevés magyar színelőadást közösen néztük meg és értékeltünk. A primadonnáért mindnyájan rajongtunk ... 24