Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - MŰHELY - Horváth Sándor: „Nőtt mint a fa!" Kajdi Ferenc önkéntes néprajzi és nyelvjárás gyűjtőről

— Nagyon későn, 1938-batn lettem cserkész. Mindössze kiét évig voltam. De az is inkább szellemi alapokat nyújtó laza kapcsolat volt — emlékezik a maradandó élményre. Ne feledjük, gyermekkora, ifjúsága a „Gyöngyösbokréta" és más, néphagyományt őrző, élesztő mozgalmak kora. Ekkor kerülnek a népdalok és a népszokások a színpadra, a népi „őstehetségek" felfedezésével ekkor kezdődik a népi iparművészeti tárgyak „tömeggyártása", egyszóval: az élet sok területén sűrűbben találkozhatunk az úgynevezett folklorizmussal. Kajdi Ferenc a 3. és 4. osztály kézimunka óráim „pörgetőt", agyagsótartót, fakanalat fabrikált, ezek meg is maradtak a „szomogy" vagyis az eresz alatt. Szinte kép versiként hat, ahogy papírira vetette „gyermekvilága topográfiáját": tagadhatatlanul kicsit tudatosan visszagondolva. De csöppet sem manipulált emlékiök ezek. Nemcsak a további életút előzményei. Fontosak a kis falu-közösségek értékítélete alapján születő „tájszemlélet" általános példájaként is. íme: A sári Tiloserdő, ahol a lelkek jártak. A Nyíreserdő Vát-szentkúttal. Az uras-bűnös Sárvár „város". É A Gyöngyös patak, amely mellett Ható Józsit a villám agyonvágta. Sihederként számára is kitágult valamelyest a világ. Regölni járt például. ,.Az én regülisem meg úgy történt — írja —, hogy a Lőrinc Anti tejet hordott a Kertvárosba. Mellészegődtem esiténkiint és torkunk szakadtából fújtuk, persze semleges nevekkel." Tetszett — nem tetszett, később újabb iskolát kapott a népek, a nyelvek, a kultúrák különbözőségéből. 1945 után a Szovjetunióban tölt több évet hadifogolyként. Kóstolgatja a cirill betűket, s a harmadik év végére már „folyékonyan beszélt", megértette magát. 1946 nyarán Kijevben németül is tanul. De módjában áll a magyar tájnyelvből is megtanulni ezt-azt: egyik felvidéki fogolytársa például „meszetet" oltani hívja. Talán lexikonszerű írásmódját, a szószedetes, rövid leírásokat innen „örökölte": a levelező lapon 25 szónál többet nem írhattak haza. Az 50-es éveikben voilt élete mélypontján. A fogság, a katonaság előtt közigazgatási alkalmazott volt. Hazatérte után, ere a területre ment vissza. De 1953 februárjától állástalan. A néprajz archaikus területével, a gyűjtögetéssel, az erdei magvak gyűjtögetésével keresi a pénzt, amíg munkanélküli. Ekkor társadalmi munkában segítene a sárvári múzeumban, de ajánlatát elutasítják. 1954-tő,l aztán 1957-jg Zala megyében dolgozik, Vaspörön, ahol hajdan Nagy József működött. Az a Nagy József, akii a vasi Hegyhátról ős értékes néprajzi anyagokat tett közzé a század elején. — Az életem kát részből áll — 'meséli Kajdi. — Előbb szellemi munkát végeztem, majd fizikai munkás lettem. Korábban erre nem értem rá. Mikor lélegzethez jutottam és segédmunkás lettem, akkor egyszerre kiugrott a gyűjtés. Lekötöttem vele a szellememet. — 1957 volt a fordulat éve. 22