Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Fülöp József: Az orosz nyelvoktatás 4 évtizedes története

jutalomban részesült. Néhányat névszerint is megemlítünk közülük, mert később jelentős szerepet játszottak megyénk nyelvoktatásának fellendítésében, mint kiváló szaktanárok vagy szakfelügypelők: Borbándy József né (Sárvár), Babos Kálmán (Szombatihely, Közgazdasági), Bedecs Zoltán (Bük, később szakfelügyelő), Dufcay Ferencné (Sárvár), dr. Hargitai Gézáhé (Szombathely, Leánygimnázium), Kardos József né (Körmend, később szakfelügyelő), Kosztra Pál és Lovasys Andor '(Kőszeg), Szemes Kálmánné (Szombathely, később szakfelügyelő), Bretts Márton (Nagysimonyi, ma Pataki Márton szakf.). Az 1952/53. tanévre már csökkent a tanulókörök száma. Csupán Szombathelyen működött egy felsőfokú 16 és egy középfokú 9 fővel. Emellett havi egyszeri konzultációval a távol ilakók részére bevezetik az egyéni tanulást.

8 A következő két tanévben már minimálisra csökkent a létszám. A tanulóköri foglalkozások megszűntek. A szakosításban résztvevők a főiskolák magántanulói lettek, nyáron egyhónapos tanfolyamon vettek részt. A jelentkezők szakmai színvonala — mint írja Selymes Ferenc főiskolai tanár — azonban évről évre gyengébb lett, ezért a tanárképzésnek ezt a formáját 1955-ben megszüntették. Időközben a négy főiskola nappali tagozata is kibocsátott már évente 140—150 szakos tanárt.

9 Eleinte a képzés egyszakos és kétéves, majd hamarosan kétszakos és hároméves lett. Majd a háromszakos négyéves képzés következett, s csak a hatvanas évek derekán alakult ikd a négyéves kétszakos, ideálisnak nevezhető forma. A középiskolai tanárképzést minőségileg jól segítette az, hogy a budapesti egyetemen létezett egy orosz intézet, ez 1949-ben önálló fakultássá lett és mint Lenin Intézet folytatta tevékenységét. Vas megyei vonatkozásiban már az 1952/53. tanévben levelező hallgatója volt dr. Bariska Mihály. Egyébként ő már 1952-ben újítási javaslatot nyújtott be az oktatási osztálynak, melyet 200 Ft-os jutalomban részesítettek, témája „Az orosz szókincs tanításának hatékonyabbá tétele" volt.

10 A téma napjainkban is időszerű. Az 1953/54. tanévben a Lenin Intézet levelező tagozatán további 8 középiskolai tanár nyert felvételt megyénkből.

11 A „Vasmegye" 1952. március 3. száma arról tanúskodik, hogy már a Lenin Intézet nappali tagozatán is tanultak Vas megyei diákok: Kokoly Miklós, Széli Kálmán és Bola Kálmán.

12 1953-tól a pedagógusok továbbképzését a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet (KPTI) irányította. Kezdeményezésére jelentek meg az orosz nyelv oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó első hazai módszertani munkák. Programijai alapján 5 általános iskolai ás 4 .középiskolai munkaközösség alakult a megyében.

13 Az általános iskola ovasznyelv-oktatás fő jellemzői Magyariné Stoll Edit: Első orosz könyvünk az általános iskola 5—6. osztálya számára 1949-^ben jelent meg. Ez nemcsak a tanulók, hanem a tanárok számára is tankönyvként szolgált. Fogadtatása és az első eredmények biztatóak voltak. Folytatása: Gallyas Ferenc: Második orosz könyvünk az általános iskola 7—8. o. számára, már maximaiizmusa .miatt elsajátíthatatlannak bizonyult. Ez a két tankönyv az általános iskola négy évére annyit markolt az orosz nyelv szókincséből és nyelvtanából, amennyit jelenleg 9 évre sem tervez új tanter-, vünk. A négy év szókincse kb. 3500 szót ölelt fel, a tanulóknak tudniuk kellett volna a melléknévi és határozói igenevek képzését és használatát.

14 Az 1952-től megjelenő új tankönyvek az 5. és 6. osztály számára reális anyagot nyújtottak, a 7. és 8. osztály anyaga azonban továbbra is maximális maradt. 53