Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Fülöp József: Az orosz nyelvoktatás 4 évtizedes története

Ennek egyenes következménye lett a tananyagcsökkentés, mely igyekezett a tananyagot reálisabb keretek közé szorítani.

15 1954-ben átalakult megyénk orosz nyelvi szakfelügyelete, létszáma és ezáltal a látogatások száma jelentősen megnővekedett. Már 1953-ban az OM Hlavács Józsefet bízta meg a szakérettségis tanfolyamon az orosz nyelv szakfelügyeletével. A (középiskolák szakfelügyeletét Cserjési Károly, az általános iskolákét pedig Bedecs Zoltán vezető szakfelügyelő és Szemes Kálmánné szakfelügyelő látták el.

16 Bedecs Zoltán vezető szakfelügyelő összefoglaló jelentésében jól elemzi a helyzetet:

17 — „Általános tapasztalat, hogy orosz szakos nevelőink többsége nagy gondot fordít a nyelvtan tanítására." Majd arra is panaszkodik, hogy többen átgrammatizálják az óráikat. Mivel az orosznyelv-oktatásának nem voltak hagyományai, így érthető, hogy a legtöbb tanár gyakorlatában a latinhoz közeledett, s túlzottan grammatika centrikus lett. — „Sok helyen szépen fejlődött az orosz órákon folyó nevelői munka, minek eredményeként a tanulók megszeretitek az orosz nyelvet. Különösen a szombathelyi iskolákra vonatkozik ez a megállapítás." — „Több iskolában, különösen a szombathelyi általános iskolákban önálló műsort adtak elő a felszabadulás évfordulója alkalmából, de 'bekapcsolódott sok iskola ünnepségébe is az orosz nyelvű 'műsor. Sok pajtás kötött barátságot szovjet pionírokkal levelezés útján." A pozitív eredmények mellett ibátran kitér a hibákra is, 'melyek a nyelvet tanító pedagógusok alapképzésének hiányosságait mutatják: nem kielégítő a nyelvtudásuk, ezért: „A lexikai résznél a kartársak egy-egy része elhanyagolja a beszédkészség fejlesztését. Kartársak egy része rnaga is bizonytalan a beszélgetésben, éppen ezért csak a tankönyv kérdéseit használják. Azok a kartársak, akik ezen a téren szilárd alapon állnak, ott a beszédkészség jobb a tanulóknál. Hibák mutatkoztak a kiejtésben is. Megállapította a szakfelügyelet azt is, hogy a tanórákra való felkészülés a nevelők tekintélyes részénél kimerült a mit tervezésében, s elmaradt a módszertani felkészülés". Tehát az alacsony nyelvtudás gátolta a 'módszertani fejlődést is. Ugyanakkor viszont az orosz tagozatú Zrínyi Utcai Iskola eredményeivel nagyon elégedett a szakfelügyelet. Az itt dolgozó tanárok felkészültsége és a tanulók megfelelő előzetes kiválasztása biztosította a jó eredményt. A tanórán kívüli tevékenység színterei a gyermek nyelvtanfolyamok és a szakkörök voltak. A középiskolai nyelvoktatás jellemzői Már az oktatás első évében a középiskolák 80%-ihan került bevezetére az orosz nyelv. A személyi feltételek 'összehasonlíthatatlanul jobbak voltak, 'mint az általános iskolában. Egy4tét kivétellel középiskolai tanári oklevéllel, imás nyelvszakosként tanították a nyelvet és így kellő szakmai előképzettséggel rendelkeztek. Az általános gimnáziumokban előírt tananyag elvégzése az alsó osztályokban sem a nevelőknek, sein a tanulóknak különösebb nehézséget nem okozott. Hasonló volt a helyzet a szakgimnáziumokban is. Az eredményességet illetően érdemes idézni Újlaki Gyula szakfelügyelőtől: „Nem található olyan tanuló, aki az eddig tanultakat legalább elfogadható mértékben ne tudná. E megnyugtató eredmény különösen azokban a gimnáziumokban volt elérhető, ahol az orosz nyelv tanítása 25—28-as csoportokban folyik."

18 Érdemes megemlíteni néhány negatív észrevételt, melyek arról tanúskodnak, hogy bizonyos 54