Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Fülöp József: Az orosz nyelvoktatás 4 évtizedes története

AZ OROSZ NYELV OKTATÁSÁNAK FEJLŐDÉSE AZ 1956-OS ELLENFORRADALOMIG Az ország más területeihez hasonlóan megyénkben is tanulókörökben folyt a pedagógusok felkészítése. Ezekben együtt tanultak az általános és középiskolákban tanító nevelők. Majd este kitartó erőfeszítéssel készültek a másnapi órákra. Általában hetente két délutánt töltöttek a tanulókörökben. Nem /voltak segédkönyveik, az induláskor a szótár is csak az volt, amely a könyvek végén állt. A tanulókörök munkáját mind az általános tanulmányi, mint pedig az orosz nyelvi szakfelügyelő (kinevezése szerint általános tanulmányi felügyelő orosz nyelvből) rendszeresen ellenőrizte. Kocsis Gyula tanulmányi felügyelő jelentése a körmendi tanulókör 1950. március 22-i foglalkozásáról jól kifejezi a nehézségeket: „A meglátogatott alkalommal a tanulókör munkaiját a kitűzött időben, 3 órakor pontosan megkezdte. A tagok már jelen valtak valamenynyien. A vezető kartárs, Hadnagy Géza, alaposan számonkérte az előző óra anyagát szóban és írásban, valamint a házi írásbeli feladatot is. Módszeres és alapos volt az óra továbbhaladó része is. A tanulókör tagjai általában rendesen látogatják az órákat, mivel azonban csaknem mind 10—15 km távolságból, nemegy kerékpárrail jár be, a téli rossz időjárás alatt nagyoibb mérvű vollt a mulasztás. Tudásuk egyenlőtlen: egész jók mellett a nyelvvel még meglehetősen küzködők is vannak"

5 A tanulóköri munkát a nyári tanfolyamok tetőzték he. Az 1951/52-es tanévben például 9 .tanulókör működött 113 fővel.

6 Az egységes szempontok érvényesítése céljából a felügyelet a tanulókörök vezetőiből egy külön munkaközösséget szervezett, amely havonként ült össze, elemezte az elvégzett munkát és meghatározta a feladatokat. Természetes, hogy csak a tisztelet és megbecsülés hangján emlékezhetünk az első tanánnemzedékre, hihetalen erőfesizitéseiiíkire. Azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy sokan közülük nagyon hiányos nyelvtudás birtokában végezték munkájukat. Ez évtizedekig éreztette káros 'hatását az általuk tanított tanulókon keresztül. Gondoljunk csak a helyes orosz nyelvi kiejtésre. 1952-től a nyári tanfolyamok szervezését, lebonyolítását a négy tanárképző főiskolára (Budapest, Pécs, Eger, Szeged) hízták. Könnyebb volt megszervezni az oktatást, a vizsgáztatást. Viszont nagy hiány mutatkozott a nyári tanfolyamok vezetéséhez szükséges előadókból,, szemináriumvezetőkből. Ezt úgy biztosították, hagy a felsőfokú és középfokú tanulókörökben legkiválóbb eredményt elérők számára lehetővé tette a minisztérium a megyei oktatási osztályok javaslatai alapján, hogy már májusban képesítő vizsgát tegyenek. A felterjesztettek nevét érdemes megemlíteni, mert később is jelentős szerepet játszottak megyénk, sőt országunk orosznyelv-oktatásában is.

7 Felsőfokú tanulókörökből: Újlaki Gyula szakfelügyelő, dr. Gulyás János, a Nagy Lajos Gimnázium tanára, dr. Bariska Mihály, a későbbi tankönyvszerző, Cserjési Károly, a későbbi középiskolai orosz szakfelügyelő. Középfokú tanulókörből: Gouth Endréné igazgató (Szombathely, Hámán K. Ált. Isk.), előbb továbbképzési, majd ált. iskolai vezető szakfelügyelő, Borbándi Józsefné tanítónő /(Sárvár), későbbi ált. isk. szakfelügyelő. A kiemelkedő teljesítményt, a kitartó és szorgalmas munkát könyvjutalommal is igyekezett elismerni a minisztérium. A nyári tanfolyamok hallgatói közül azokat, akik kitűnő eredményt értei el 120 Ft-os, azokat pedig, akiknek legalább egy osztályzatuk jeles, a másik kettő jó, 80 Ft-os könyvjutalomiban részesítette. Vas megyéből 1952-ben 33 fő 80 Ft-os, 21 fő pedig 120 Ft-os könyv52