Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Brigovich Marietta: Horvátzsidány népi építészetéről és lakáskultúrájáról

A FALU NÉPI ÉPÍTÉSZETE Horvátzsidány településszerkezetében nagyon jól megfigyelhetők a különböző paraszti rétegeket elkülönítő települési viszonyok. A múlt század első felében a földesúr a falu belterületéhez közel eső birtokára egy egész utcányi gazdasági cselédet, illetve zsellért telepített. Ezt a falurészt nevezték el „Novo selo"-nak. A területet a volt úrbéresek telkeitől csak egy patak választotta el. A letelepített zsellérek füstöskonyhás, vályogból épített házai maradtak fenn azok közül az épületek közül legtovább, melyek a paraszti építkezés primérebb jegyeit tükrözik. Gazdasági helyzetük sokáig nem engedte, hogy az önálló gazdasággal rendelkező volt úrbéresekhez hasonlóan téglából építkezzenek. Még a felszabadulás után is csak kisebb átalakításokat végeztek a lakóépületeken. A földosztás végrehajtása során földbirtokosok lettek. A gazdálkodásból származó összegből először gazdasági épületeket kellett emelniük. Csak ezután bontották el a vályogból készült lakórészt, s téglából emeltek újat a helyére. Akinek nem telt a nagyobb átalakításra, csak a homlokfalat bontotta el, s ehelyett emelt téglából másikat. Az épület, s az utca képe így lényegesen nem változott; míg a vályogházakat fehérre meszelték, a téglából épült homlokfalak már színesek. A zsúptetőket fokozatosan felváltották a cserépből készültek. Az utca képe a mai építkezések folytán egyre változik, a régi házak helyére minden kényelemmel felszerelt falusi típusházak kerülnek. A paraszti építkezéskultúrának „másodlagos", polgári-paraszti jegyeit tükröző fejlődési formája azokon a parasztházakon tükröződik leginkább, melyek a múlt században már téglából épültek, s a mai napig állnak. A jobbágyfelszabadítás után hamarosan megváltozott gazdasági igényeket kellett kielégítenie a paraszti háznak. Elsősorban a megnövekedett mennyiségű termények és gazdasági eszközök tárolását kellett biztosítani. A háromsejtű ház (szoba+ konyha+kamra) hosszirányban bővült. A kamrát lakószobává alakították. Idővel ide helyeződött át a mindennapi élet és az eredeti szoba funkciója megu DD DD nn l> í Bö DD DD DD DD DO DDD 1 DDD 1 f s DD DD DD. ÍALMAZÁTUA /KUC ULUMJUC\X.CLU htniUrizak». 71