Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Honismereti továbbképzés és gyermektábor Velemben

szét feladatáról, kutatási módszereiről, majd vezetésevei bejárták a Velem-Szent Vid bronzkori város ásatásainak színhelyét. A tíz nap történéseinek, eseményeinek csúcspontja a honismereti szakcsoport számára kétségtelenül az az est volt, amákor a Fut a török (általunk adott) címmel az egész tábor előtt bemutathatták dramatizált játékukat. A „rendezés" pergő játékot produkált, a textilből, papírból, fáiból készült jelmezek és kellékek „korhű" divatot tükröző kavalkádja elragadtatott tetszést aratott. A szakcsoport játékával a táborvezetőség díját nyterte el. Hasonlóan a közös tábortűzi program során megrendezett tábori vetélkedőben is a honismereti szakcsoport lett az első. Eredményekben gazdag, közös élmények és sok isimeret szerzésében volt dús a tíz nap. Kirándultak még Bozsokra és Cákra is, gyöngyfűzés, agyagozás, sok közös éneklés, no meg játék, sport,, tánc, diszkó is szerepelt a programban. A tábornak két szépséghibája volt: 1. Az Üttörőelnökség szervezésében jelentkező gyerekek közül többen nem szaktáborra, hanem pusztán szabadidős táborra gondoltak amikor eljöttek, így kezdetben néhány napig problémát jelentett a munkába való beilleszkedésük. 2. A résztvevők valamennyien szombathelyiek voltak. így nem valósulhatott meg az a célunk, hogy a miegyében működő szakkörök legjobbjaiból kerüljenek a szaktáborba, akik visszatérve, év közben kamatoztathatják a táborban szerzett ismereteiket, készségeiket és emeltebb szinten dolgozhatnak az iskolai szakkörökben. KRÓNIKA AZ 1986. ELSŐ FÉLÉVÉNEK JELENTŐSEBB HONISMERETI ESEMÉNYEI Tinódi Lantos Sebestyén sárvári letelepedése után 1556 januárjában halt meg. Krónikás könyvébe írt ars poétikájában: / „Sem adományért, sem barátságért, sem/ félelemért hamisat be nem írtam / — az mi keveset írtam, igazat írtam." / megfogalmazott emberi és művészi magatartása ma is példaként állhat az írástudók, de mindannyiunk lelőtt. A kor — a török dúlta, pusztította Magyarország — legnagyobb hírmondójára emlékeztek Sárváron január 27-én, halálának 430. évfordulóján felnőttek, diákok, a város vezetői. A megemlékezés és a koszorúzás után egy mai krónikás, Sebő Ferenc és együttese históriáival ért véget a Tinódi Emléknap. Múltidéző, hagyományőrző szokást elevenítettek fel több őrségi faluban (Szattán, örimagyarósdon) az idei farsangon. A rönkhúzás szokása jóízű, az egész közösséget megmozgató mulatság mindig az őrségi aprófalvakban. Ha az adott farsangon igazi esküvőre, lakodalomra nem kerül sor, akkor álesküvőt rendeznek. Maskaráiba bújik a fél falu, az álmienyasszonyt és álvőlegényt egy hatalmas fenyőrönlkre ültetik, úgy húzzák végig a falu főutcáján. Az álpap megesketi őket, s ezután kezdődhet a mulatság, amely — igazi esküvő, lakodalom híján — 'elmaradt volna! Hasonló, több évszázados hagyománya van Kőszegen a Szent György-napi bejegyzés ceremóniájáinak. Szent György-napja a természet megújulását jelképezi. Régebben ezen a napon választották városokban és falvakban a tisztvi165