Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Honismereti továbbképzés és gyermektábor Velemben

1. Kőszeg és környékéniek múltja, műemlékei, a kőszegi vár 1532-es ostroma — a törölk-kor Magyarországon; 2. A honismeret és helytörténet viszonya — a helytörtónietírás forrásai, módszerei, eszközei, a, néprajzi anyaggyűjtés szempontjai — néprajzi gyűjtésfeldolgozás ; 3. A Velem-Szent Vid bronzkori város ásatása — ős- és római kori, népvándorlásikor! régészeti emlékek megyénkben és Velemben — évezrediek történetének tanúja e táj — egy őskori nap eseményei (rekonstrukció, szituációs játék, rajzolás). A tábornyitási formaságok, az ismerkedés után minden szakcsoport, így a honismereti is különvonult, s hosszas vita és megbeszélés után kialakította szakágára vagy a tábori tevékenységére jellemző jelvényét. Ez nagyszerű alkalom volt ahhoz, hogy végiggondolják az elkövetkező tíz nap programját, azokat a feliadatokat, melyleket közösen meg kell oldaniuk. A honismereti csoport tagjai úgy döntöttek, hogy a tevékenységük fő vonalának középpontjában a törökkori Magyarország viszonyainak tanulmányozása, ill. a kőszegi ostrom egy kiemelkedő eseményének feldolgozását, majd a közös tábori szakesten annak előadását tekintik, természetesen nem elhanyagolva a másik két témát sem. Felkészülésükben segítségükre volt a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár által összeállított — a tematikát híven követő — tábori kiskönyvtár gazdag anyaga. Kőszeg múltjával, műemlékeivel diákon és kisfilmeken kívül dr. Bariska István, a Kőszegi Levéltár vezetője előadásában ismerkedtek, hasonlóan az 1532-es kőszegi török várostrom dokumentumaival, térképekkel. Egész napos kiránduláson bejárták Kőszeget, elmentek a Városi Múzeumba, tanulmányozták török kori anyagát, rajzokat készítettek a fegyverekről, a korabeli ruházatról stb. A városi levéltárban — a levéltári funkció, feladat megismerésén túl — kézbe vehették az ostromnaplót, de a város későbbi történetét dokumentáló forrásokba is beleolvashattak (pl. az 1778-as városi jegyzőkönyvbe). Dr. Bariska István érdekfeszítő történetekkel tűzdelt előadásának és bemutató, forráshasználati gyakorlati foglalkozásának, no meg a tárgykörben folytatott esti olvasmányélményeknek köszönhetően alakult ki a végső forgatókönyv: a feladatul kapott, kőszegi ostrom egyik epizódjának dramatizált előadása, hogy melyik történetet dolgozzák fel a látott, olvasott dokumentum és forrásfűzés felhasználásával. Ettől kezdve elkezdődött a lázas és kollektív alkotómunka: szövegírás, díszlet- és jelmeztervezés (a korhű rajzok alapján), a rendezői utasítások, elképzelések megfogalmazása, közös korabeli történelmi énekek tanulása, éneklése. Evvel a tevékenységgel párhuzamosan Laky Rezső szakszerű felkészítése után három csoportban indultak el magnóikkal és a gyűjtőívekkel a helyi adatközlők otthonaiba. Népi babonákat, a népi táplálkozásra vonatkozó szokásokat és a község keletkezéséről, a falu múltjáról szóló történeteket gyűjtöttek. A falujárást és a környék bejárását Pálffy József helytörténész szakszerű vezetésével, segítségével végezték, majd közösen értékelték az egybegyűlt anyagot, amit rajzban, írásban is dokumentáltak. A gyűjtést előkészítő munka során Tilcsikné Pásztor Ágnes, a Berzsenyi Könyvtár munkatársa vezetésével izgalmas kutató és feldolgozó munkát végeztek a tábori szakkönyvtár néprajzi anyagával megismerkedve. A tábori tematika harmadik ágát képviselő őskori római, népvándorláskori emlékkel, a régészettel ismerkedtek diák és kisfilmek segítségével. Cserményi Vajk régész, a Savaria Múzeum tudományos titkára beszélgetett velük a régé164