Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Honismereti továbbképzés és gyermektábor Velemben

HONISMERETI TOVÁBBKÉPZÉS ÉS GYERMEK-TÁBOR VELEMBEN Áz évente szokásos bentlakásos megyei honismereti-helytörténeti továbbképzést az MMIK, a HNF Vas Megyei Bizottsága mellett működő Honismereti Bizottság támogatásaival 1985-ben június 17—22-ig rendezte meg Velemben. Erre a továbbképzésre a meghívott szakkörvezetők és egyéni amatőr kutatók, honismereti aktívák közül állandó résztvevőként 35-en jöttek el, 4 fő pedig „bejáró" volt. Az előkészítés során mindlenkinek küldtünk 27 témából álló javasolt tematikai választékot, s kértük: 1—10 pontig jelöljék meg az őket leginkább érdeklő, éppen aktuális tematikai-módszertani problémákra választ adó, vagy a legújabb helytörténeti kutatásokról ismereteket nyújtó témákat. A visszaküldött, legtöbbször bejelölt legmagasabb pontszámú témákból állt össze a végleges tanfolyami program, összeállításánál arra is figyelemmel voltunk, hogy az újabb ismereteket, módszertani tudnivalókat feldolgozó elméleti előadások és gyakorlatok mellett arányosan jusson idő és lehetőség a műhelymunkára és a tapasztalatcserére. A tanfolyam első előadója Tóth Gábor, a HNF Országos Tanácsának munkatársa volt, aki az országos honismereti mozgalom helyzetéről, a jövőbeli tennivalókról, tervekről beszélve hangsúlyozta: az egész mozgalom mozgatórugója a múltban és a jövőben is a szakköri munka. Az országos vezetés csak ajánlásokat ad a mozgalomban dolgozók részére — hiszen a mozgalom alulról épülő, dolgozó — és csak olyan kezdeményezést vagy helyi tevékenységet karol fel, mely országos érvényű. Egyébként mindent támogat, amely a nemzeti érzést, a nemzettudatot erősíti, hiszen a mozgaloim — 24 éves története során mindig is — az ország lelkiismeretét tartotta ébren. Kiállt a pusztuló aprófalvak ügyében, sürgette a demográfiai problémák megoldását, a történelemoktatás korszerűsítését, a megszüntetett történelem érettségi visszaállítását. A jövő feladatairól szólva első helyen a nemzeti öntudat további erősítésének parancsát említette, majd felhívta a szakkörvezetők, kutatók figyelmét: a hagyományos gyűjtő-kutató-feldolgozó munkájuk mellett szenteljenek több teret és figyelmet a legújabbkori történelmi események leírására, szélesebb körű krónikaírásra, az elmúlt évtizedek életmódkutatására, szociológiai-szociográfiai rögzítésére. Nemcsak írásos megörökítésre kell itt gondolnunk, hanem a film és fotótechnika felhasználására (szociofotó sorozatok) is. A fotózáshoz az új Magyar Központi Levéltár elkészíti a dokumentációt a jövőben. Az üzemtörténetírás fontosságára hívta még fel a jelenlévők figyelmét és sajnálatát fejezte ki: eddig még a különböző pályázatokra beérkezett írásoknál nem sikierült elérni azt a célt, hogy a kutatás, a történet középpontjaiban a dolgozó ember legyen. Tóth Gábor után dr. Bariska István, a HNF Vas Megyei Bizottsága mellett működő Honismereti Munkabizottság vezetője adott tájékoztatót a bizottság munkájáról, a megyei honismereti mozgalomról, majd arról a sajátos, csak Magyarországon történelmileg kialakult honismereti mozgalomról adott jellemzőelemző kiépet, melynek szerinte legfontosabb feladata és célja egyre inkább egyfajta magatartásforma és szemlélet kialakítása kell legyen, amely magyarságtudatunkat és hazaszeretetünket az újabb nemzedékeket is bevonva erősíti, mélyíti. 161