Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Honismereti továbbképzés és gyermektábor Velemben

Laky Rezső a megyei szakiköri mozgalom helyzetét, tevékenységét elemezte előadásában. Elmondta, hogy a 27 helytörténeti, 16 néprajzi,'3 krónikaíró szak­körben és a 3 múzeumbarát körben folyó tevékenység elfogadlbaitó színvonalon folyik, örvendetes tényként említette, hogy a szakmunkásképzőkben is alakul­tak szakkörök, potenciálisan megteremtve annak lehetőségét, hogy a tanulók a szákkörben indíttatást kapva, üzemi munkásként is folytassa tovább a hon­ismereti^helytörténeti munkát. Előadás, bemutató és gyakorlati foglalkozás dolgozta fel a honismereti mozgalom és a könyvtár kapcsolatát, a könyvtárhasználat módszereit a kuta­tásban Pethő Gyula, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesé­nek közreműködésével, majd Tilcsik György, a Megyei Levéltár igazgatóhelyet­tese a levéltárak feladatairól és a helytörténeti kutatást, honismereti mozgal­mat segítő szerepéről beszélt és forrásfelhasználó módszertani gyakorlatot tar­tott a hallgatók bevonásával. A megyei néprajzi pályázatra készülők számára hasznos feldolgozási mód­szereket és útmutatót adó előadást és bemutatót tartott Nagy Zoltán, a körmen­di Rába Helytörténeti Múzeum vezetője, majd a néprajzi szakkörvezetőknek a gyűjtött tárgyi néprajzi anyag szakszerű kezeléséről és tudományos igényű ada­tolásáról beszélt. A hallgatók nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Szabó Gézát, a Berzsenyi Dá­niel Tanárképző Főiskola nyelvészeti tanszékének vezetőjét, aki a névkutatást, tájszógyűjtést segítő nyelvészeti kérdésekről tartott előadást. A jövőben indul el az a több éves kutatómunka, melynek során a megye irodalmi topográfiáját készítik el. Erről a munkáról, a megye irodalmi emlék­helyeiről, az irodalmi hagyományok kutatási módszereiről, forrásairól PethŐ Gyula tájékoztatta a hallgatóságot. Vas megye elavult és használatos tájszavainak gyűjtése során szerzett ta­pasztalatait adta közre, majd a falukrónikák, falutörténetek tartalmi, formai, módszertani értékeléséről vezetett közös műhelymunkát Laky Rezső. Diákkal gazdagon szemléltetett és színesített előadások hangzottak el a hon­ismereti mozgalom szerepéről és feladatairól a műemlékvédelemben és a ter­mészet- és tájvédelemben Szilágyi István építész és Horváth Ernő, a Savaria Múzieum igazgatóhelylettese közreműködésével, amiket a klubok, szakkörök he­lyi kezdeményezéseiről szóló tájékoztató beszélgetés követett. Kutatási eredményeiről adott számot dr. Horváth Ferenc, a Vasi Szemle főszerkesztője Elpusztult Vas megyei falvak, helységek neve, helye és egykori szerepük a tatár és török időkben címmel. Ezt követően szakköri foglalkozásra került sor, mely a sárvári helytörté­neti szakkör műhelymunkáját mutatta be. A szakköri foglalkozás témája: Is­meretlen történelmi adatok a sárvári vár stratégiai szerepéről az 1532-es török hadjárat idején. A foglalkozás közreműködői a szakkör tagjai voltak dr. Naszá­dos István szakkörvezető irányításával. Egyöntetű, elragadtatott tetszést váltott ki a hallgatókból („akár több na­pig is elhallgatnánk") dr. Barsi Ernő népzenekutató és dr. Timaffy László nép­rajzkutató ismereteket és érzelmeket megmozgató, élményt adó előadása és bemutatója, amit diavetítés, sok zene és népdaléneklés tett szemléletesebbé, szí­nesebbé. A továbbképzés résztvevői az esti órákban több, a megyéről készült nép­rajzi és népművészeti, valamint az egyes tájegységeket, városokat bemutató vi­deo- és kisfilmet tekintettek meg (többségük a Savaria Filmstúdióban ké­szült). A tanfolyam hallgatói megismerkedtek a továbbképzés helyén kiépülő 162

Next

/
Thumbnails
Contents