Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Boda János: A szocialista kereskedelem kialakulása és 40 éves fejlődése

BODA JÁNOS A SZOCIALISTA KERESKEDELEM KIALAKULÁSA ÉS 40 ÉVES FEJLŐDÉSE (RÉSZLET AZ AZONOS ClMÜ PÁLYANYERTES DOLGOZATBÓL) A. szerző a szocialista kereskedelem 40 éves (1945—2985) Vas megyei fejlődését dolgozta fel pályamunkájában. Az alábbiakban közrebocsátott részletek kiegészítő kommentálásában ő maga írta, hogy e negyven esztendős fejlődés társadalmi és gazdaságpolitikai körülményeit is felvázolta. Ezek képezték ugyanis az igények kielégíthetőségének hátterét és alapjait. A feldolgozás módja kronológiai rendszerű. Átfogja a II. világháború utáni kezdeményezéseket, a vállalatok alapításának, a kereskedelmi hálózat kiépítésének és az ellátás fejlődésének éveit a mai, kulturált kereskedelem megszületéséig. Nem feledkezik meg a megyét oly jellemző idegenforgalmi fejlődés és igények alakulásáról sem, mint ahogy az egyes területek és időszakok nehézségeiről sem. Bemutatja a kereskedelmi hálózat új létesítményeit a középtávú tervidőszak eredményei alapján. A kereskedelem az emberek életkörülményeit lényegesen befolyásoló tényező. E vásárlási viszonyok fejlődésének bemutatása a dolgozat alapcélja. „. .. leegyszerűsítve .. . az ötvenes években a kenyérellátás, később a hús beszerzése jelentette a lakosság napi gondját, manapság pedig nincs elegendő déligyümölcs vagy színes televízió az egyéb időszakos áruhiányok mellett." — írja szellemesen az alapvető különbségekről, a fejlődés távlatairól. Majd a bolthálózatban lévő minőségi és mennyiségi mutatók történeti értékelését is elvégzi. Az 1984-ben készült dolgozat természetszerűen csak 1983-ig hozhatta a fejlődést mutató adatokat. Ebből az egész fejlődést érzékeltető dolgozatból a szerző a szövetkezeti mozgalom, a nagykereskedelem fejlődését taglaló részleteket, valamint a szocialista kereskedelem vasi fejlődését bemutató összefoglalót emelte ki. SZÖVETKEZETI MOZGALOM A földműves szövetkezetek története a magyar népi demokrácia megszületésére, s annak egyik legnagyobb hatású, alapvető tulajdoni, illetve a hatalom és osztálypolitikai átrétegződést elindító fegyvertényére, a régi nagybirtokrendszert felszámoló földreformra, földosztásra vezethető vissza. Az első hivatalos indítékot megalakulásukra maga a „nagybirtokrendszer megszüntetésiéről és a földműves nép föidhözjuttatásáról" intézkedő történelmi jelentőségű rendelet (600/1945. M. E. sz. 30. szakasza) adta, amikor még ugyan meglehetősen általánosságban mozgó óvóintézkedést tett annak érdekében, hogy a régi nagybirtok fel nem osztható vagyontárgyai szövetkezeti tulajdonba kerüljenek. Ennek megfelelően a rendelet előírta, hogy az „igénybevett birtokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket amennyiben azok szétosztása nem felel rmeg a termelés érdekeinek, a földhözjuttatandókiból alakítandó földmívesszövetkezetek tulajdonába kell adni". 120