Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Boda János: A szocialista kereskedelem kialakulása és 40 éves fejlődése

A földreform. — juttatott föld — nemcsak a földhöz juttatottakat inspirálta a szövetkezésbe, hanem sok esetben az egyéni (termelőeszközök híjával lévő tegnapi szegényparasztot, vagy agrárproletárt is. Az első, még a földreform hevében kb. 1945. őszéig létrehozott újibirtokos szövetkezetek három típusa különböztethető meg: — egyszerű gépszövetkezetek, — beszerző-értékesítő, fogyasztási funkciókat is tervbe vevő szövetkezetek és — a termelői tevékenységre koncentráló közösen szántó — vető táblás szövetkezeti kísérletek. Az első spontán alakuló földművesszövetkezetek országosan 1945-ben alakultak meg. Vas megyében csak 1946 március — áprilisától kezd érlelődni e fordulat, hisz az 1945-re vonatkozó adatok pontatlanok és hiányosak. Hatföldművesszövetkezet alakulását jelzik az egyes statisztikai adatok. Nyilvánvalónak látszik, hogy az 1946-ra felvett szövetkezetek jelentékeny része tulajdonképpen 1945-ben alakult csak a regisztrálásuk húzódott át 1946-jra. Erre mutat többek között az a tény, hogy Vas megyében 1945-től több földművesszövetkezieti alakulásról tudunk az ismert statisztikák egy része 1945-ben egyáltalán nem jelez földművesszövetkezetet. Ezt igazolja olyan „papíron" nem, de a valóságiban annál inkább létező szövetkezet esete is, amelynek megalakulásáról mint pl. Kenyériben hivatalosan csak akkor értesültek, amikor az földművesszövetkezetté alakult át. Az átalakulást 1946. február 10-i kelettel rögzítő jegyzőkönyv szavai szerint: „alulírottak 1945. április 12-től mind szövetkezeti alapon működünk. Alapszabályok és minden írásba foglalás nélkül." (Állami Levéltár Szombathely FH. 1068/1946.) Vas megyében 1947^ben 119, 1949. év végén 224 földműviesszövetkezet működött. Csak röviden utalva az alakulások időszakára, számtalan nehézséggel kellett megbirkózni. Nem volt 'egységes álláspont, a koalíciós pártok mind másképp képzelték el a szövetkezetek fejlődésének útját. Az első választások után 1945. végén megszűnt ebben a kérdésben az együttműködésre való kézség, semmisnek tekintették az év első felében kötött szövetkezeti megegyezést. Miközben országosan, falun és városon egyaránt magasra csapott a szövetkezeti láz a vezetés, irányítás felső fórumain megindult a szövetkezeti vagyon, a szövetkezeti központok és a szövetkezeti törvény körüli hatalmas energiákat lekötő állóháború, ami egyben nyilvánvalóvá tette, hogy a szövetkezetek gazdaságpolitikai jelentősége szükségszerűen háttérbe szorult. Ezáltal azok maguk is a mind élesedő hatalom politikai küzdelem eszközévé váltak, mivel ettől kezdve bennük a pártok a hatalomért folyó osztályharc közepette mindenekelőtt potenciális politikai tömegbázist láttak. Egy konkrét példa: „A szövetkezeti kérdés állása a jelen pillanatban". MKP. KB. ülés 1945. dec. 8. {PI. Arch. Szántó Béla gyűjteményéből XIII/22.- „A szövetkezeti kérdés az ország gazdaságii érdékleinek nagy kárára közel két hónap óta holtponton van. Ennek oka, hogy az agrárpártok a munkáspártokat ki akarják szorítani a faluból és a Hangyát mezőgazdasági szövetkezetnek minősítve maguknak akarják megtartani". Az első szövetkezetek spontán alakultaik, legfeljebb a pártszervezetek, földosztó bizottságok működtek közre. 1945. második felétől már az államigazgatási szervek, így mindenekelőtt a FM. Szövetkezeti Osztálya, majd 1946. nyarától a Földművesszövetkezetek Országos Központja a FOK és ennek a megyében működő szerveinek munkája volt érezhető. A megalakult szövetkezetek feltételei különbözők voltak, de egyben nagy hasonlóságot mutattak, hogy a szer121