Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Csizmazia Erzsébet: Rum község 40 éves múltja

dások közben. A hídrObbanás következtéiben a könnyeken lévő épületek tetőszerkezetei sérülteik meg, illetve a templom támadásakor a közeli házak szinte teljesen összedőltek. A falu más részeiben pedig a tűz pusztított. A vasút is használhatatlanná vált. Ilyen körülmények között indult az élet, a lassan hazatérő lakosság közt megkezdődtek a szervezkedések, s fogtak munkához, akik legvilágosabban látták a feladatokat. Az emberek nagy tömegei örültek a szabadságnak, bíztak a jövőben, amelyről pontos képük még nem, volt. Az új élet kialakulásának két alapbázisa volt: a felszabadító szovjet hadsereg gyakorlati segítségnyújtása, s a Magyar Kommunista Párt által irányított nagy népi tömegek — parasztok, munkások, értelmiségiek — alkotó újjáépítő tevékenysége. A felszabadulás első napjaiban három döntő feladat jelentkezett. Egyrészt a közlekedés (utak, hidak) helyreállítása, másrészt a raegműveletlen földek azonnali megmunkálása, s végül a mindennapi betevő falat biztosítása. Mindezek azzal a hatalmas reformmal kapcsolódtak össze, amelynek hírét a szovjet hadsereg hozta Debrecenből — az ideiglenes magyar nemzeti kormány rendeleteként — a nagybirtok megszüntetésével, a földreformmal.

9 Vas miegye még fel sem szabadult, amikor Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet adott ki ,,a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról". A kitűzött cél megvalósítását a rendelet két megoldásban jelölte meg: 1. El kell kobozni a hazaárulók, nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, Volksbund^tagok, háborús és népellenes bűnösök összes földbirtokait. 2. Az 1944. január 1-i állapotnak megfelélő birtokhelyziet szerint megváltás útján igénybe kell venni a 100 kat. holdnál nagyobb ingatlanokat, élő és holt felszerelésükkel együtt, ugyancsak a 20 kat. holdnál nagyobb szőlő- és gyümölcsgazdaságokat.

10 A rendelet a továbbiakban úgy intézkedett, hogy össze kell írni a földet igénylőket, s a szétosztást azonnal meg kell kezdeni úgy, hogy „egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földművelő család a maga erejével meg tud művelni."

11 A debreceni Ideiglenes Kormány 1945. március 18-án közzétett földrendeletéinek hatására áprilisban létrejött a községi földigénylő bizottság, amely fölmérte a közel 1500 holdas grófi birtokot. A következő lépésként 9 taggal megalakult a földosztó bizottság.-A tagok a következők voltaik: Sőre Antal elnök, Móricz Lajos titkár, Gáli Rezső írnok, Horváth László (szeszmestier), Tarr Antal, Pintér Lajos, Bősze István (id.) Koós Géza, Varga József a majorból és Varga József Rumkastélyból. Ök osztották szét ezt a területet a gazdasági cselédek, a mezőgazdasági munkások és a szegényparasztok között. A falu gazdáinak több mint fele lett földtulajdonossá, vagy vált törpebirtokosból 5—8 holdas gazdává.

12 A földosztást követő hónapokban azonban a fő kérdés a föld megművelése és a föld megvédése volt. Az országban az év második felében mind többen tértek vissza a régi földbirtokosok közül, megjelentek a színen politikai képviselőik, és különböző címen próbálták a földreform eredményeit visszafordítani. Rumban is hasonlóan alakult a helyzet. A Népszabadság 1962. augusztus 11-én megjelent számában Salamon Pál így idézi fel az akkori eseményeket: „Gróf Széchenyi Móric visszaköltözött és elfoglalta a kastély egyik szárnyát, évszázadok óta öröklött „jogát". A rettegett jószágigazgató, Gáspárdi Béla is visszatér a faluba, s munkához látott a Habsburg-párti Nagy Péter espe109