Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Csizmazia Erzsébet: Rum község 40 éves múltja

réssel. Felkleresték az egykori cselédeket és kisbérlőket. Olyan házakba lép­tek, amelyeknek ezelőtt még a környékét is elkerülték. Nyájaskodtak és fe­nyegettek. Nagy gond szakadt az új gazdákra. Igaerő és gazdasági erő híján a mező­gazdasági termelés akadályába ütköztek. A harcot úgy kellett megvívni a földdel. A faluban sokan emlékeznek még Gyárfás Varga Jánosra, aki egyet­len ásóval feszült neki a munkáinak. Egy holdat ásott fel. Közben pedig ezt hajtogatta: „úgy sem marad ez így, úgyis visszaveszi a gróf". Nem hitte, hogy véget lehet vetni a földbirtok hatalmának. A 29 éves Németh János is jól emlékszik még, hogy milyen sok munkával kellett fizetni a gazdag Horváth Józsefnek azért, mert egy napra kölcsönadta neki a vetőgépet. Megszületett a jelszó: „Földet vissza nem adunk." Kemény politikai har­cokban, a tömegek támogatásával sikerült a földosztás eredményeit egyszer és mindenkorra meg védeni. A parasztok felismerték, hogy összefogásra van szükség. így jutottak el lassan a termelőszövetkezeti csoport létrehozásának gondolatára, amely községünkben 1949. Október 4-én meg is valósult. Sőre An­tal 12 egykori cseléddel megalakította a Vörös Csillag nevet viselő termelőszö­vetkezeti csoportot. Alapítói a következők voltak: Id. Koós Gézáné, Varga István, Németh Mihály, Németh Mihályné, Kovács István, Kovács Istvánné, Szíjj István, Szíjj Istvánné, Király Varga István, Király Varga Istvánné és Varga György. Politikai fejlődés, pártok szervezkedése 1945. áprilisában a politikái pártok szervezése, illetve újjászervezése hamar megindult. Az első hónapokban a kommunista pártnak alakultaik szerzetei. A kommunista párt szervezése az új élet megindításának egyik fő kérdése volt. A párt szervezésében azok jártak élen, aikik Budapestről érkeztek azzal a meg­bízatással, hogy mint régi mozgalmi emberek segítsék a kommunisták szer­vezkedését. Velük dolgoztak azok, akik a szociáldemokrata párt és a szak­szervezeti mozgalom baloldali emberei iközül a kommunista párt soraiba jöt­tek és végül, de nem utolsósorban az 1919-es harcosok vettek részt a kommu­nista párt helyi szervezeteinek megalakításában. Júliusiban több mint 3000, decemberben pedig már 9300-an tartoztak a kommunista párt soraiba. Ehhez azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy Vas megyé­ben a pártnak alig volt bázisa 1945 előtt. 13 Rumban mindössze három taggal alakult a kommunista párt. Titkára Koós Zsigmond, iaki a község szülötte volt. Pestlen cipészmesterséget tanult, s rnegismertkedett a munkásmozgalommal. 1946-ban pártmegbízatással tért haza. Pártjába beszervezte a 19-es veteránok közül Horváth György asztalosmestert. A párt harmadik tagja a nyugdíjas vasutas, „félkezű" Nagy János volt. Sokáig csak ők hárman adták meg a falu­ban az újjáépítési munkák irányát, és szervezték következetesen a kitűzött cé­lok megvalósítását. Keveset tudott a lakosság a pártról és szándékairól. 14 Mun­kához is látott a többi demokratikus párt is. A Szociáldemokrata Párt bizo­nyos előnnyel rendelkezett Vas megyében a kommunista párttal szemben: 1944. március 19-ig működtek szervezetei, melyek időmként aktivizálódtak. 15 Rumban Vörös Gyula elnökletével többnyire iparosokból alakult meg ez a párt. 16 A baloldali pártok közül a Nemzeti Parasztpártnak a felszabadulás előtt nem volt bázisa a megyében, 1945. szeptemberére viszont már 7600 tagot to­borzott. Tagjainak zömét a szegény parasztság és a falusi értelmiség egy ré­110

Next

/
Thumbnails
Contents