Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Csizmazia Erzsébet: Rum község 40 éves múltja

ill. bérlőnlek volt 5—10 hold földje.

3 A termelés jelentősen visszaesett, hisz a munkaerő jelentős része a fronton volt. (A 645 férfi közül 289 volt hadköteles

4

) Ebben a helyzetben meglehetősen nehéz volt saját élelmezésük megoldása, niem is beszélve az idegenekéről. Az otthon maradt lakosságot közmunkára, a Rába mentén húzódó védelmi vonal, az ún. Zsuzsanna-érok építéséhez vezényelték ki. 1944 tavaszán a községből 19 zsidót és több ún. muzsikus cigányt hurcoltak el Vasvárra, s gyűjtötték őket a későbbi deportáláshoz. Rumot 1944 őszén szállta meg a német hadsereg, amely a mai alsótagozatos iskolába és az ún. Pesti vendéglőbe szállásolta be magát. Itt egymás melletti szobákban laktak a magyar utászok és a német katonaság. A vendégszoba a németek, a hátsó nagyszoba a magyar honvédek, a kisszoba pedig az ún. volksbundisták lakhelye volt. A volksbundisták azok a bácskai németek, akik 1941-től kezdve a sorozás elől Szerb-Bánátba szöktek, s ott különböző német /alakulatokhoz álltak be.

5 Ezek a nemzetiségiek Rumban híradósok voltak. A front közeledtének hírére egyre többen hagyták el a községet. Főlleg azok, akik a Rábánál nagy harcokra számítottak. A lakosság általában a Rábától Ny-i irányban fekvő falvakba menekült. Sokan „éltiek" ezekben a hetekben Gutatöttősön, Sorkifaludon és Nemeskoltán. A felrobbantott híd miatt szinte lehetetlenné vált a közlekedés Kám felé. A község alsó határában egy régi, s erősen megviselt függőhíd kötötte Össze a Rába két partját. Ez a híd ugyan megmenekült a robbanástól, de állapota miatt szinte használhatatlanná vált. Kám felé a távozást nehezítette az is, hogy a két község között a többi kisebb híd elé is akadályokat építettek, illetve felrobbantották a közeledő szovjet csapatok előtt. 1945. március 16-án a második és harmadik Ukrán Front csapatai támadást indítottak Székesfehérvár és a Balaton térségéből. Ezzel elkezdődött a hazánk felszabadításáért folyó harc utolsó szakasza. A szovjet hadsereg alakulatai március 26-án elérték Vas megye határát.

6 Két nappal később a délutáni órákban a németek felrobbantották az alig 20 éves rumi Rába hidat. A robbanás hatására a köziéiben lévő házak erősen megrongálódtak. A kám felől érkező szovjet csapatok már este elérték a folyót, de átkelni nem tudtak. Éjszaka megépítettiek egy ideiglenes fahidat, s hajnalra bevonultak a faluba. Ugyancsak a kora reggeli órákban Ikervár felől is megérkeztek a szovjetek, akik nem ütköztek erős ellenállásba. A németeknek mindössze 2 ágyújuk volt. Azokat elsütötték néhányszor, majd elhagyták a falut. A lakosságnak kellemes „csalódást" okozott, hogy nem került sor az erős küzdelemre. A község felszabadításának mindössze egy fiatal leány, Bősze Irén esett áldozatául.

7 Március 29-én az I. nép hegyi hadosztály a reggeli órákban Rum körzetéből északi irányban ellenlökést hajtott végre egy ezreddel. Ugyanezen a napon este Tolbuhin marsall új feladatot állított hadtestei elé. A 135. lövészhad testnek Rum-Téglagyár szakaszon kellett átkelni a Rábán.

8 Ezekkel az eseményekkel Rumban elhallgattak a fegyverek, s új fejezet kezdődött a község történetében. Még 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt első nagy tömeggyűlésén született meg a jelszó és indult útjára a program: „Lesz magyar újjászületés". Mire a község, s a megye felszabadult, a Tiszántúl és a Duna-Tisza közén már elindult az élet, szerveződtek az új erők az építéshez. Az új élet kialakulása Rumot nem érték olyan súlyos károk, mint a szomszédos Rábakovácsit. De voltak a községnek olyan pontjai, ahol nagyobb károk keletkeztek. Különösen a Rába híd és a templom közelében álló házakat rombolták le a táma108