Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

Bariska István: Jubileumi honismereti pályázat '85 Vas megyében

rök számos kisebb fejezetre tagolódtak, de a meghirdetés nem zárkózott el a korszakhatáron túl szabadon választott témáktól sem. Ezek a témakörök egyként jutottak érvényre a felnőtt és az ifjúsági kategóriában. Ami a pályatételeket illeti, ezekre ezúttal már nem térhetünk ki, hiszen folyóiratunk 1984. 1. sz. 63—64. oldalán mindezt részleteztük. Annyit mégis hozzá kell fűznünk, hogy a HNF Vas megyei Bizottsága mellett működő honismereti munkabizottság igen nagy munkát végzett a meghirdetés feltételeinek kidolgozásában. Külön örömünkre szolgált, hogy a korábbi évekhez képest sokkal magasabb, s nagyobb számú pályadaíjakat tűzhettünk ki. A HNF Vas megyei Bizottságának titkára személyesen tárgyalta meg a pályázat részleteit a meghirdető felekkel. S még valamit. Olyan egységes értékelő szempontokat bocsátottunk a bírálók és a zsűri rendelkezésére, amelyek segítségével a térben és időben elszigetelten dolgozó kollégák számára egyértelművé tehettük az értékelési normákat. Még így is nehéz dolgunk volt. Elképzelhető, hogy mi történt volna a sokműfajú pályázat értékrendjével. A felnőtt kategóriában összesen 45 pályamű érkezett be. Itt a pálmát 11 dolgozattal, tehát a létszám 24%-ával az oktatástörténet vitte el. További 13,3%ot képvisel a beküldött 6 falutörténeti pályázat, 11,1%-ot az életrajzi jellegű, vagy személytörténeti pályaművek, amelyek népszerűsége egyébként a pályázók közt egyre nő. Ebből egyébként 5 pályamű készült. Érdekes egyébként, hogy a közművelődés, az ipar, vagy üzemtörténet, va • Jamint a várostörténet 3—3 pályaművel képviseltette magát, a kisipar és a tsztörténet 2—2 dolgozattal tűnik ki, míg a kereskedelemtörténet, a néprajz, a népfronttörténet, az ifjúsági mozgalom, a sport, a munkásmozgalom, a munkáséletmód, a politika-, és közigazgatástörténet témáját csak 1—1 dolgozat képviselte. Ez a kép egyértelműen utal a jubileumi pályázat sokszínűségére. Igazolja azt, hogy érdemes volt a legszélesebb keretek közt meghirdetni. Mégis feltűnő, hogy a természetvédelem, az egészségügytörténet, de az infrastruktúra és az építési ágazat témakörei nem találtak gazdára. Az iskola-, az oktatás- és falutörténet elsőbbsége, a személytörténet meglehetősen nagy aránya, különösen pedig e három témakörnek az egészhez viszonyított csaknem 50%-os aránya arra utal, hogy az erősebb kohéziós erőt jelentő közösségeknél — iskola, falu —, valamint az egyes ember sorsát kutató témaköröknél nem volt népszerűbb téma ezen a pályázaton a felnőtt kategóriában. Mintha az egyes ember, az embert formáló közösségek és az intézmények követelnék vissza maguknak a korábban elorozott, vagy éppen elhallgatott területeiket a honismeretben, helyismeretben és emlékezésben. Égészen más tapasztalatokat szűrtünk le az ifjúsági kategóriában. Itt összesen 17 pályamű született. A felnőtt dolgozatlétszám 37,7%-a. A meglepetést ebben a kategóriában a témaválasztás szolgáltatta, hiszen a 17 pályamű közül 6 ipar- és üzemtörténeti, továbbá 5 tsz-történeti dolgozat. Ez bizony azt jelenti, hogy az ifjúsági kategóriában a gazdaságtörténeti munkák a benyújtott dolgozatok 64,7%-át képviselik. Ezen kívül 2 oktatástörténeti, valamint 1—1 személytörténeti, intézmény-, politika-, és falutörténeti dolgozat született. Ez az arány elgondolkoztató, hiszen inkább a társadalom- és művelődéstörténeti témakörökben volt nagyobb részvételi arány várható. Emögött nem egészen az az indok áll, hogy jelentősen megnövekedett volna az ifjak gazdaságtörténeti érdeklődése a többi kárára. Sokkal inkább egy szombathelyi iskola kitűnő műhelymunkája, hiszen a Rudas László kereskedelmi szakközépiskola diákjai a résztvevők csaknem 50".«-át képviselték. Ez pedig azt az egyre inkább elfogadott fel7