Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

IN MEMORIAM - Ambrus Lajos: Rózsa Béla (1936—1985)

Pálnérói írt tanulmányának mottójaként szerepeltetett versidézet sorai: „ ... arcom némán felel: elkészült, megérett Pár alapvonásra — színre, rosszra — jóra koptatta a kor s a sors eróziója." 1985. július 18-án örökre lehunyta szemét, s mi elkísértük Öt oda, ahova hazasietett, megpihenni a kemenesi földbe. Molnár Gábor RÓZSA BÉLA 1936-1985 Rózsa Béla olyan ember volt, aki kézlegyintéssel hessentette el az efféle nekrológok és emlékbeszédek ötletét; irtózott a közhelyektől. Mert valóban, mi is az ember? — miféle titkos rekeszei vannak a szívkamráknak; külső történéseink előszámlálásával vajon meg tudjuk-e pillantani teljes mélységében a magunk, a mások életét? Félő, hogy éppen a lényeg marad ki, a „nehezen mondható", mint ahogyan gyötrelmes pontosan beszélni az ég vadonatúj kékjéről is. Vesztesek vagyunk, mert halálával univerzális embert vesztettünk. Univerzális volt, mint minden művész. Bár ő nem tartozott semmilyen művészeti céhhez, nem volt foglalkozásszerűen költő vagy író, muzsikus vagy festő, mégis képes volt arra, hogy — Pilinszky szavaival — újra és újra semmit se tudjon. Az igazi művészet kizár mindennemű rutint — legkövetkezetesebb pillanataiban pontosan tudta, szinte zérópontról kell újrateremteni mindent: szakmát, tudományt, művészetet, életet. Könyvtárosként indult (Vasvár, Szombathely), rovatvezetője, később helyettes főszerkesztője lett az Életünknek. Munkáit nem most kell értékelni; aki végigolvassa dolgozatait, annak az a legfeltűnőbb, mennyire színes és sokrétű e megvalósult mű. Tanult szakmáját el nem hagyta, tizenöt ,éven át, irodalmi szerkesztőként is becsülettel gondozta a megyei szakág lapját, a Könyvtári Értesítőt. Nem véletlen, hogy Bárdosi Németh János és Pável Ágoston, a költő-szerkesztő és a tudós járta utat választotta. Bárdosi Vas megyei indulását és kötődését többször feldolgozta; elhelyezve őt az egyetemes magyar

1 irodalom lírai folyamatába, s megemlékezve az írott Kő-t, a Faludi Ferenc Társaságot szerkesztő-szervező költő munkásságáról is. Tudományos munkáiban Pável Ágoston szellemi igényessége és teljesítménye inspirálta; a máig érvényes, válogatott tanulmányokat és cikkeket tartalmazó Pável-kötetet ő (is) szerkesztette. Háttérben maradt; Berzsenyi Kemenesaljához fűződő kapcsolatairól kötetet szerkesztett, ő jegyezte a Vasi képeket és a Vasi műemlékeket, Káldi János gyűj58