Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)
MŰHELY - Horváth Ernő: Bemutatjuk dr. Dömötör Sándort
HORVÁTH ERNŐ BEMUTATJUK DR. DÖMÖTÖR SÁNDORT* Vas megye tudós nagy öregjei sorából az alábbiakban dr. Dömötör Sándort kívánjuk röviden bemutatni kedves olvasóinknak, azt a neves néprajzkutatót, nyelvészt, írót, kultúrpolitikust, a honismereti mozgalom egyik irányítóját, muzeológust, népművelőt, kiváló vezetőt és közéleti embert, aki Vas megyének az ötvenes évek során egyik szellemi irányítója volt. Olvasóink közül ma már kevesen ismerik, mivel lassan három évtizede eltávozott innen, s országos feladatainak lázában csak kevés ideje jutott a visszalátogatásra. így emlékezni is inkább csak azok emlékeznek rá, akik annak idején közelebbi baráti, vagy munkatársi kapcsolatban voltak vele. Én is ezek közé a szerencsés emberek közé sorolhatom magam, s ennek alapján vehetem a bátorságot, hogy mint természettudós a néprajztudósról írjak. Dömötör Sándor 1908. február 24-én Budapesten született Elemi iskoláit Dunaszentgyörgyön és Kispesten, középiskolai tanulmányait pedig Budapesten végezte. Az első világháború ínséges évei, a forradalom, majd az ellenforradalom tapasztalatai, a falusi és a munkáskerületi környezet, az itt töltött évek a parasztság és a munkásság életének ismeretével ajándékozzák meg. Ezek már korán kinyitják az ifjú ember szemét környezetének megfigyelésére, értékelésére, a jelenségek és okaik vizsgálatára, a gondolkodásra. Ezek a hatások későbbi egész életét is meghatározzák és tudományos törekvéseinek is irányt szabnak. Középiskolás diák még, amikor a fentiek hatására tollat ragad és gondolatait elmélkedő írásokban rögzíti. Ezeket megmutatta egyik tanárának, akitől olyan tanácsot kapott, hogy írásaival keresse fel a Néprajzi Múzeumot. Ennek az intézménynek a légköre és neves személyiségei szintén nagy hatással voltak rá. Itt ismerkedett meg a korszak legnagyobb néprajztudósaival Bátky Zsigmonddal, Györffy Istvánnal, Viski Károllyal és Madarassy László igazgatóhelyettessel, akik felismerve tehetségét biztatták a továbbtanulásra. Madarassy emellett szakirodalommal és szakmai tanácsokkal is ellátta a szárnypróbálgató fiatalembert. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem nyelvészeti és filológiai szakára iratkozik, ahol közeli kapcsolatba kerül Horváth János és Gombócz Zoltán professzorokkal. A szorosan vett néprajzi szaktárgyakkal csak Solymossy Sándor magántanári előadásain ismerkedik. Egyetemistaként elvégzi Dunaszentgyörgy népnyelvi anyagának felgyűjtését, mellyel ösztöndíjat nyer. 1930-ban megszerezve diplomáját doktori disszertációjának megírásához kezd. Témájának megválasztásánál fiatalkori tapasztalatai és Solymossy Sándor tanácsai voltak a meghatározók. így kezdett el foglalkozni a társadalom számkivetettjeivel, a betyárokkal, boszorkányokkal, cigányokkal, akik azonban a nép ajkán sok-sok változatban, romantikus elképzelésekkel éltek. így lett disszertációjának címe „A betyárromantika , \ melyet 1930-ban Szegeden Solymossy Sándornál védett meg. * Lapzárta után kaptuk a szomorú hírt, hogy dr. Dömötör Sándor 1986. január 15-én Budapesten meghalt. 16
