Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - MŰHELY - Tilcsik György: Közgyűjteményeinknél. (Bemutatjuk a Vas megyei Levéltárat)

menyekénél, íbiszen nam csupán egy intézmény, vagy a hozzá közvetlenül kapcsolódó hálózat ilyen irányú munkáját jelenti, hanem töbfb minit 600 vállalat, intézmény, iskola, szövetkezet, tanács iratkezelésének figyelemimel való kísérését, ellenőrzését. A levéltári munkáinak jelentős részét igénylő úin. külső szervek ellenőrzése fontos feladat, hiszem nem mindegy, hogy a napjiaánkbam még élő ügyeket tartalmazó iratokiból mi és milyen állapotban kerül 20—30 év múlva a levéltáriba, ahol már .történeti értékű dokumentumként a kutatást szolgálja. Számos ügyfél, hivatal fordul hozzámk iratok másolatának kiadásaiért, kölcsönzéséért. Napomba állítunk kii munkaidő igazolásához szükséges másolatokat különböző iratokról, vagy iskolai bizonyítványokról. Nem egyszer döntés meghozatalához szükséges inatokat kölcsönzünk bíróságoknak. Az őrizetünkben lévő térképek, tervrajzok háziak felújításaihoz, közműhálózattal kapcsolatos munkák elvégzéséhez adnak segítséget. Meg (kell említenem a levéltári feladatok között a köziművelődési munkáit is, amely az intézmény speciális jellegénél fogva fontos szerepet kap. Az elhangzottakból egyenesen következik, hogy a levéltárosok munkájának minden eleme szoros kapcsolatban áll az egykori és jelenlegi Vas megye, az ahhoz tartozott és tartozó települések, valamint az azokban élt és élő emberek történelmével. E szerint tehát elképzelhetetlen, hogy bármely, az írásbeliség uralkodóvá válása utáni korszak egy-egy történeti problémáját megoldani igyekvő kutató — ha Vas megye történetével vagy azzal is — foglalkozik, elkerülje a levéltárat? Valóiban így van. Aki a megye történetének bármely korszakaival, bármely területével foglalkozik, nem nélkülözheti a levéltárban található adatokat. Egyegy feldolgozása imái szóval élve — komplex. Egy Vas 'megyei témia megírásához a helyi forrásokon kívül nem egy esetben országos főhatóságok iratainak felhasználása is szükséges, sőt a rokon tudományok, régészet, néprajz, eredményeit is figyelembe kell vennie a kutatónak. A szorosan vett történettudományon kívül, mely tudományágak kutatóinak és művelőinek jelent kincsesbányát a levéltár? Rendkívül színes képet mutat kutatóink összetétele. A történelem, helytörténet íróin kívül: régészeik, néprajzosok, jogtörténészek, zenekutatók, nyelvészek, statisztikusok, geológusok, építészek látogatják rendszeresen kutatótermünket. Hány kutató fordul meg egy évben itt és kik azok, akik felkeresik önöket? A kutatók száma évente 100—120 között mozog, a kutatási esetek száma pedig meghaladja a hatszázat. Ezt átlagnak tekinthetjük. Évfordulók, pályázatok meghirdetése növeli a kutatók és kutatási esetek számát is. Volt esztendő, amikor 1000 fölé emelkedett a kutatási esetek száma. Ez csak a megyéd részlegünkre vonatkozik. Ha ehhez hozzátesszük a Kőszegi Fióklevéltár adatait is, ennél jóval nagyobb átlagot nyerünk. Ha a kutatók éleitíkonát vizsgáljuk, a legfiatalabb korosztályitól, az idősebbekig minden korosztály képviselve van. Főiskolai, egyetemi hallgatók szakdolgozatukhoz keresnek adatokat. Tudományos munkát végző fcözépiiskoíliai tanárok, féLsőoktatási intézetek oktatói, különböző tudományágiak művelői fordulnak meg nálunk. Akadnak olyanok, akik évtizedek óta rendszeresen kutatnak nálunk, hiszen munkájukhoz a levéltári források használata nélkülözhetetlen. Szeretném megemlíteni azokat a középiskolai tanárokat — bár nem sokan vannak —, lakik ugyancsak évek óta kutatóink. Nemcsak saját témá2