Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)
2. szám - MŰHELY - Tilcsik György: Közgyűjteményeinknél. (Bemutatjuk a Vas megyei Levéltárat)
jukhoz gyűjtenek adatokat, hlanem a helyi források felhasználásaival kívánják élővé tenni a történeleim oktatását. Kutatóink között évente tlölbb külföldi is található. Elsősorban a szomszédos Ausztriáiból és Jugoszláviából érkeznek nagyobb számmal. De <volt szlovák, román, sőt amerikai kutatónk is. Van-e szervezett kapcsolatuk, együttműködésük a határmenti területek levéltáraival? Kitűnő kapcsolat alakult ki a határmenti területeik levéltáraival. Elsősorban a hazai szomszédos levéltárakra gondolok: Zala, Győr-Sopron megyékre. Munkáinkból eredően sok a közös gondunk, gyakran megvitatjuk a megoldási lehetőségeiket. Kollegiális jó kapcsolat fűz bennünket a szomszédos Burgenland Tartományi Levéltárához, és ta Maribori Levéltárihoz. Levéltárosok kutatócseréje, források feltárása, egymás rendezvényein valló kölcsönös részivétei, évtizedes múltra tekint vissza. Rendszeres a kiadványok cseréje és a szákmai, valiamint a helytörténeti kutatásokról.való tájékoztatás. Az intézmény alapfunkcióinak ismertetése során említett hármas — és tegyük hozzá meglehetősen szerteágazó feladatkör — tehát az igazgatási feladatok, a tudományos munka és a közművelődési tevékenység — ellátása során milyen az egyes részfeladatok, és milyen a közművelődési munkán belül a honismereti mozgalommal kapcsolatos teendők aránya? Ha figyelembe vessaülk, hogy a honismereti mozgalom milyen fontos szerepet kell, hogy kapjon a megye éleitében, milyen jelentősége van a közművelődés terén, valamint, hogy a levéltár rendelkezik olyan személyi feltételekkel, birtokaiban van felbecsülhetetlen értékű forrásanyagának, amelyek a mozgalom támogatásához elengedhetetlenek, furcsán hát talián ha azt mondom, nagyon kicsi a közművelődésá munkán belül ez az arány. Ennek a munkának jó részét társadalmi munkáiban végzik a levéltárosok munkaidőn kívül. Persze nem jeleníti azt, hogy azért jut rá kevés idő, mert nem akarjuk végezni ezt a munkát. Nemcsak rajtunk múlik. Kell, íhiogy kezdeményezéseink meghallgatásra találjanak és amennyiben szükséges, támogatásban is részesüljenek. Szívesen -tartottunk mindig előadásokat honismereti táborokiban, adtunk anyagot kiállításokhoz, tevékenyen részt vettünk azok rendezésében. Mindez meglehetősen kevésnek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben a levéltár már a honismereti mozgalom kezdetétől nem csupán részt vállal abban, hanem a mozgalom egyik fő bázisa és aktív támogatója. Kérem ismertesse — akár a kezdetekig visszanyúlóan — ezt a kapcsolatot.' Már említettem, hogy a történesti forrásokkal való találkozás a levéltárosokat eleve a mozgalom (apostolaivá teszi. Ebből ered, hogy nemcsak maga a levéltáros vesz részt ebben a lmunkéban, hanem szervez, irányít és másokat is bevon a honismereti mozgalom táborálba. Minden levéltárban találhatók a népfrontmozgalomnak és ezen belül a honismereti mozgalomnak lelkes hívei. így van ez nálunk is Vias 'megyében. A honismereti munka megszervezésénél, elindításánál ott voltaik a levéltár munkatársai. A megyei munkabizottság vezetője a levéltár akkori igazgatója dr. Horváth Ferienc volt. A fiatalabb levéltárosok is részt vállaltak a munkáiban, és az egymást követő generációk átadták a stafétabotot, a honismereti munka szeretetét, akitíiv művelését. Rendszeresen részt vettek honismereti tanácskozásokon, regionális és országos akadémiákion. Nemcsak részt vettek, hanem előadásokat tartottak, részt vállaltak azok szervezésében is. Ma is levéltáros irányítja Vas megyében a honiismereti munkáit, dr. 3