Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)
2. szám - ADATTÁR - Molnár András: Honvédtoborzások Kőszegen 1848-ban (Adalékok a honved hadsereg szociális összetételéhez)
szeg már a mozgó nemzetőrségből ráeső egységet is kvalifikáció nélküli önkéntesekből állította ki, (8.) hasonlóképpen járhatott el. Az első honvédzászlóaljak felszerelésénél is felmerül a város neve. A pesti zászlóalj felruházására kibocsátott pályázatra az elsők között reagált a kőszegi posztógyár. (9.) Megbízottai azonban elveszíthették a versenytárgyalást, mert a céhes posztókészítők készleteit is beleszámítva, még szeptember elején is többezer újonc felruházására elegendő késztermék hevert eladatlanul a város raktáraiban. (10.) Ebben valószínűleg közrejátszhatott az is, hogy a kőszegi iparosok csak a nekik tetsző, magasabb áron kívánták termékeiket értékesíteni. Ilyen megfontolással engedték el a fülük mellett a város szabómesterei is a 7. honvédzászlóalj parancsnokának kérését, hogy „olcsó munkabér ellenében" segítsék a ruházat elkészítését. (11.) Hasonlóan elzárkóztak, vagy csak magas áron ajánlkoztak az egész hadfogadó körzet iparosai, így nem csoda, hogy a zászlóaljat már csak áthelyezés után, Pápán sikerült felszerelni és kiegészíteni. (12.) Az első toborzás Kőszegen Kőszeg szabad királyi városban az ősz folyamán kezdődtek meg a helyi toborzások. Az országgyűlés 1848. július 11-én megszavazta a kért 200 000 újoncot, ehhez az ország minden településének 127 lakos után 2 fővel kellett hozzájárulni, a Kőszegre eső újoncilleték 97 fő volt. A város szeptember 5-én kapta kézhez Szemere Bertalan belügyminiszter augusztus 29-én kibocsátott 8370, sz. rendeletét, mely a hadsereg felállításáról szóló törvényjavaslatban előírt előkészületek életbeléptetését kérte. A rendelet nyomán újoncozási biztosnak nevezték ki Nagy Károly polgármestert (ő képviselte a várost az 1847/48. évi országgyűlésen is) és küldöttséget választottak a városban lakó — helyben született, vagy csak itt tartózkodó — 19—22 éves ifjak összeírására. (13.) A Batthyány-kormány tehát királyi szentesítést nem várva látott hozzá a nemzeti véderő szervezéséhez. A miniszterelnök szeptember 14-én kelt levele szeptember 17-én érkezett Kőszegre, s hatására felállítottak ugyan egy háromtagú toborzóbizottságot, (14.) az újoncozást azonban csak később, kormánybiztosi utasításra kezdték meg. Batthyány ugyanis, tartva a helyi hatóságok bürokratikus ügykezelésétől, az intézkedések meggyorsítására, röviddel a rendelet kibocsátását követően újoncozási miniszteri biztosokat nevezett ki. így szeptember 18-án 649. sz. rendeletében „Békássy Imre urat... a honvédség szaporítása tekintetéből felállítandó toborzás iránt a városhoz intézett rendeleteinek biztosabb és gyorsabb foganat szerzése végett". (15.) A kormánybiztos felszólítására szeptember 21-én 40 fő azonnali, önkéntes kiállítását határozták el, azzal a kikötéssel, hogy ha önkéntes alapon 3 napon belül nem állna ki a létszám, a hiányzó részt a városban összeírt 19—20 éves férfiak közül pótolják. Az önként jelentkezőknek teljes felszerelést, a magukat felszerelőknek pedig költségmegtérítést ajánlottak. Ezen felül kilátásba helyeztek még napi 12 krajcár pótlékot is. Felfegyverzésükre a nemzetőrség szuronyos fegyvereit, s a Bécsből hozandó puskákat kívánták fordítani. (16.) A város a kívánt 40 főt szeptember 25-ig önkéntes alapon kiállította, így sorsolásra nem került sor. Az újoncokat ellátták a gazdálkodó választmány által készíttetett ruházattal és csizmákkal, felszerelték az ígért szuronyos puskákkal, s a napi pótlékuk egy részét is kézhez kapták már szeptember 26-án, még mielőtt városukat elhagyták volna. (17.) Az egységet szeptember 30-án szállították Szombathelyre, ahol átadva Békássy Imre kormánybiztosnak, néhány nap múlva besorozták őket a Porosz Herceg nevét viselő 34. sz. gyalog55