Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - ADATTÁR - Molnár András: Honvédtoborzások Kőszegen 1848-ban (Adalékok a honved hadsereg szociális összetételéhez)

ezred I. zászlóaljába. (18.) A zászlóalj egy része részt vesz a Vidos József vezette Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség horvátok elleni hadműveleteiben, de tényleges működésük csak annyi, hogy az október 12-i kőszegi vérfürdőnek ők vetnek véget. (19.) Október második felében a Lajta mentén állomásozó magyar főtáborba vezénylik az egész zászlóaljat, ahol a Bécs irányába történő támadó hadműveletek előkészületei, s főképp vitái folynak. A szeptemberben önkéntes alapon kiállított kőszegi újonckontingens öszszetételeit az 1. számú melléklet mutatja. (20.) A szeptember 25-ig kiállított egység társadalmi bázisát ugyanazok a rétegek alkották, mint a mozgó nemzetőrségét, (éppen az önkéntesség, s a lakosság körében elterjedt hasonló értelmezés miatt is) így a fenti összetétel közel jár a mozgó nemzetőrségről kialakított országos képhez. (21.) Anélkül, hogy egyesek hazafiúi lelkesedését, mint a beállás döntő motiválóját, elvitatnánk, Kőszegen is elsődlegességet kell tulajdonítanunk az egzisztenciális szorongatás, a létbizonytalanság, a munkanélküliség indíttatásának. Az összeírások elemzése fényt vet a szabad királyi várost súlytó termelési válságra, a kézműves és földművelő elemek lesüllyedésére, nincstelenné válására: sokan éppen az egyre jobban terjedő munkanélküliség és a koldulás elől álltak be a biztos megélhetést nyújtó honvédségbe. (22.) Nem lehet véletlen, hogy később, már a császári megszállás alatt, ugyancsak a legénység anyagi érdekeire épít a magyar propaganda, azzal, hogy magasabb díj ígéretével lázít a császári toborzás ellen. (23.) A helyben élő elszegényedett iparosok és elzselléresedett szőlőművelők mellett nagyszámban álltak be idegen származású, bizonytalan egzisztenciájú kézművesek, valószínűleg vándorló mesterlegények (10 fő) és szerződésük leteltével (szeptember 29.) munka nélkül maradó szolgák, kocsisok; együttvéve magas, 37,5°/o a felfogadott idegenek aránya. A joggyakornokök, deákok, írnokok által képviselt értelmiség részvételi aránya szintén magas: 17,5%: Az értelmiség beáramlása speciális problémát jelentett a katonai vezetés, a honvédsereg szakképzett tisztikara számára. Hiába voltak nem egy esetben az új politikai rendszer lelkes hívei, ha különcködésükkel megzavarták a táborban megkövetelhető rendet és fegyelmet, amikor a „civil életben" megszokott szólás- és mozgásszabadságot kívánták gyakorolni. Jól szemlélteti ezt a fajta értelmiségi magatartást az egyik kőszegi önkéntes, egy 20 éves joghallgató október 28-án, a parndorfi főtáborban kelt levele, melyből még az is kiderül, hogy az önkéntesek egy része nem katonai, csupán nemzetőri szolgálatként értelmezte saját szerepét, legalábbis ami a kötelességeit illeti, s ezzel próbálta magát a katonai fegyelem, s végső fokon az irányíthatóság alól kivonni: „Porosz herceg nevét viselő gyalog ezredhez csatoltatván, mi katonai szolgálatra fordíttatánk, mit mi mint önkénytesek tenni nem tartozunk, a katonai régi fenyíték alá szoríttatánk, mit szabadság után vágyó lelkem nem tűr, rendet kívánok, de nem copfos kopott systemát, (s) átlátva végre, hogy a városnak rettentő költségébe kerülne a naponkénti 12 pengő (krajcár) díj, arról lemondok azon kéréssel, hogy engem (a Tekintetes városi tanács) a Komáromi honvédekhez áttetessen, hol a szabadsággal páros rend már behozva van!" (24.) A „civil gondolkodású", gyengén militarizált magyar fősereg erőpróbája a Lajta október 30-i átlépése után következett, következményeire még visszatérünk. 56