Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - ADATTÁR - Molnár András: Honvédtoborzások Kőszegen 1848-ban (Adalékok a honved hadsereg szociális összetételéhez)

MOLNÁR ANDRÁS HONVÉDTOBORZÁSOK KŐSZEGEN 1848-BAN ADALÉKOK A HONVÉDSEREG ÖSSZETÉTELÉHEZ A honvédség létrejötte 1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán. A megingott monarchiák fennmaradásuk érdekében kompromisszumokra kényszerültek. Így kényszerítette akaratát a nemzeti függetlenségért és haladásért küzdő Magyarország is a Habsburg uralkodóra: az ország évtizedek óta napirenden lévő társadalmi átalakulása törvényes teret nyert. A békés körülmények között kivívott alkotmány azonban törékeny volt. Az első független felelős magyar kormány a belső rend fenntartására, s az állam szuverenitásának védelmére csekély fegyveres erővel rendelkezett. A cs. és kir. hadsereg magyar legénységű huszár- és sorgyalogezredei jórészt idegen tartományokban állomásoztak, az itt tartózkodó olasz és osztrák legénységre pedig nem bízhatták nemzeti érdekeink képviseletét. A felhasználható egységeket az első napoktól kezdve lekötötte a karhatalmi feladatok ellátása, miután a frissen felállított nemzetőrség országos méretekben még erre is alkalmatlannak bizonyult, (1.) így honvédelemre csak minimális ereje maradt a Batthyánykormánynak. A helyi hatóságok által kiállított községi, városi nemzetőrcsapatok, bár létszámukat tekintve nagy erőt képviseltek, az 1848:XXI1. te. 1. §-ban meghatározott összetételben, mely a nemzetőrség társadalmi bázisát a vagyonosabb, a helyzet konszolidálásában, s nem a kockázatvállalásban érdekelt társadalmi rétegekre korlátozta, honvédelmi feladatok ellátására még kevésbé látszott alkalmasnak. A Batthyány-kormány ekkor, formailag még a nemzetőrség szervezésének keretében, „rendes (valódi) nemzetőrség" elnevezés alatt — mely az állandó nemzetőrségtől való megkülönböztetésből kapta e nevet — egy 10 000 fős honvédsereg felállítását határozta el. Hogy szélesebb társadalmi rétegre támaszkodhassanak, eltörölték a belépés vagyoni cenzushoz kötését. Az új honvédzászlóaljakat önkéntes alapon, toborzás útján kívánták létrehozni. (2.) 1848 májusában kezdték meg az első tíz zászlóalj szervezését, a 7. zászlóalj alakulási helyéül Szombathelyt jelölték ki, ennek toborzási körzete kiterjedt Vas és Zala megyékre, valamint Sopron megye egy részére. (3.) A vasi megyeszékhelyen május 25-én kezdték a toborzást, kiküldött hadfogadó bizottságok működtek még Sárváron, Meszlenben és Németszenttamáson is. (4.) Kőszegen ekkor még nem folyt toborzás, ráadásul hiányzik a 7. zászlóalj eredeti avatójegyzéke, (5.) így kőszegi önkéntesek részvételére csak későbbi adatokból következtethetünk. (6.) Létszámukról ugyan ezek sem adnak felvilágosítást, de feltételezhető, hogy a hadfogadó körzet egészéhez hasonlóan, e város is kevéssé járult csak hozzá az újoncozáshoz, miután a honvédzászlóaljak felállításával egyidőben folyó önkéntes mozgó nemzetőrség szervezése éppen a honvédtoborzások bázisául szolgáló társadalmi rétegeket érintette, s vonta el. (7.) Mivel Kő54