Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

2. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Fülöp László Étkezés, öltözködés és gyógyítás Nádasdy Tamás udvarában

A levelek a következő ház körüli és a birtokokon nevelt állatokról tesznek emlí­tést: ti.lt.fi (csirke), kövér kappan., kövér lúd, tulok, tehén , ökör, kecske . Ked­venc csemegéjük volt a kövér pdva • Nádasdy lúdfit kér feleségétől Bécsbe küldet­ni, s mint írja: "mert az Iád efféle marha akkoron kedves, mikoron gyermekded nem akkoron, mikoron öreg."Sőt magának a királyné asszonynak is kér ezekből ket­tőt. Kedvenc időtöltésük volt a vadászat és a halászás. így a vadak közül a kö­vetkezők húsa került az asztalra: dánvad (dámvad), nyúl.,. szarvas , erdei, (vaddisz­nó), fácán-., fogoly , császármadár . A Rába és a Gyöngyös adta a halak egy részét: kövihal (kövi csík), viza, kecsige (kecsege), pozsár (ponty). A Gyöngyös és más kisebb patakok akkor még tiszta vize szolgáltatta a kedvelt pisztrángot . Az iva­dékot maguk telepítik rendszeresen a folyóba, gondolva a kifogott halak pótlásá­ra. Nádasdy írja feleségéhez, Orsolyához: "kérlek, hogy a pisztrángos patakokba hagyj meg neköm is", majd egy fajta elkészítési módot említ: "ottan hányjok ükét az meleg tejbe és úgy lakjunk vélök." Nem volt ritka náluk az Adriáról hozott hal semj a különféle tokhalak , tengeri rákok , a ténta hal említendő közülük. A nádor nagyon szereti a viza máját, ikráját s bélit , amint írja: "Meghagyam, hogy mindjárás az májába megsössenek. " Az egyik levél egy kosonna hábarniczáről tesz említést. A habarnica a tengeri polip délszláv neve, a kosornya pedig egy kisebb élelemhordozó edény székely elnevezése. A főtt dörgecs , másképp durbincs - apró, tüskés hátú, lapos testű halfajta - is kedvenc ételeik közé tartozott. A gombafélék közül csupán egyről tesznek több­ször is említést, ez az úrgomba (Agaricus equestris), melyet augusztusban kelt levelében kér a "szerelmes uram" Orsikájától. A húsokhoz kevés főzelékfélét ettek. Közülük csak a borsót, a spárgát, retket és a zsaladiát (saláta) említik a levelek. Búzát, kölest, rozsot és zabot őröltek, ezek lisztjéből készült a húsfélékhez evett czipó, nerecz, pogácsa. Zolthán Imre sáfár érdekes adatokat ír 1555-ben Kassáról. "Kaztokat és szuszokokat" (kas és szuszék), azaz gabona és liszt tároló hombárokat, ládákat készíttet, amelyekben a "két vagy három ezer köböl lisztet" kívánja tartani.De nem emlékszik pontosan, hogy Nádasdy mit mondott neki a liszt eltartásáról: "Nagyságod azt mongya vala, hogy Német országban meg sózzák, hogy sokáig el'áll... csak rendel kel sózni a­vagy ugyan el kellenék közötte keverni?" Juh és kecsketejből készítettek sajtot, ordát (édes túró), berenazét (brindzát). Főzéshez már olajat is használtak, melyet a bükkfa makktermésének törésével nyer­tek ( bikkmakk-olaj ). Az étkezést valami léfélével, vagy hideg étellel kezdték. Ilyen volt a törött lé (szitán áttört), a régi magyar konyha legdivatosabb leveseinek egyike; a so 's tej (savanyú tej), és a hideg kása • Ez utóbbi kettő a Nádasdy-család kedvelt étele volt. Orsolya még Bécsbe is küldött férjének ezekből, aki mindig dicsérőleg ír róla, s köszöni felesége figyelmességét. "Orsollának vagyon sós teje is, hideg kásája is, de az ű sós teje nem híg, hanem sörű." Ezt követték a sült húsok, vadak vagy madarak. Említik levelükben a rántott ten­geri halat, a sült halat, a disznó aprólékot is. A húsokat szalonnával tűzdel­ték, s a kisütéskor sok tyúkmony (tojás) került felhasználásra. Az étkezést különböző tésztafélékkel folytatták. Az előzők közül a vajas béles, apró béles, mákos rétes fordul elő legtöbbször. Mint kiderül, Orsolya asszony nagyon értett a bélesek elkészítéséhez. 24

Next

/
Thumbnails
Contents