Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)
2. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Fülöp László Étkezés, öltözködés és gyógyítás Nádasdy Tamás udvarában
A levelek a következő ház körüli és a birtokokon nevelt állatokról tesznek említést: ti.lt.fi (csirke), kövér kappan., kövér lúd, tulok, tehén , ökör, kecske . Kedvenc csemegéjük volt a kövér pdva • Nádasdy lúdfit kér feleségétől Bécsbe küldetni, s mint írja: "mert az Iád efféle marha akkoron kedves, mikoron gyermekded nem akkoron, mikoron öreg."Sőt magának a királyné asszonynak is kér ezekből kettőt. Kedvenc időtöltésük volt a vadászat és a halászás. így a vadak közül a következők húsa került az asztalra: dánvad (dámvad), nyúl.,. szarvas , erdei, (vaddisznó), fácán-., fogoly , császármadár . A Rába és a Gyöngyös adta a halak egy részét: kövihal (kövi csík), viza, kecsige (kecsege), pozsár (ponty). A Gyöngyös és más kisebb patakok akkor még tiszta vize szolgáltatta a kedvelt pisztrángot . Az ivadékot maguk telepítik rendszeresen a folyóba, gondolva a kifogott halak pótlására. Nádasdy írja feleségéhez, Orsolyához: "kérlek, hogy a pisztrángos patakokba hagyj meg neköm is", majd egy fajta elkészítési módot említ: "ottan hányjok ükét az meleg tejbe és úgy lakjunk vélök." Nem volt ritka náluk az Adriáról hozott hal semj a különféle tokhalak , tengeri rákok , a ténta hal említendő közülük. A nádor nagyon szereti a viza máját, ikráját s bélit , amint írja: "Meghagyam, hogy mindjárás az májába megsössenek. " Az egyik levél egy kosonna hábarniczáről tesz említést. A habarnica a tengeri polip délszláv neve, a kosornya pedig egy kisebb élelemhordozó edény székely elnevezése. A főtt dörgecs , másképp durbincs - apró, tüskés hátú, lapos testű halfajta - is kedvenc ételeik közé tartozott. A gombafélék közül csupán egyről tesznek többször is említést, ez az úrgomba (Agaricus equestris), melyet augusztusban kelt levelében kér a "szerelmes uram" Orsikájától. A húsokhoz kevés főzelékfélét ettek. Közülük csak a borsót, a spárgát, retket és a zsaladiát (saláta) említik a levelek. Búzát, kölest, rozsot és zabot őröltek, ezek lisztjéből készült a húsfélékhez evett czipó, nerecz, pogácsa. Zolthán Imre sáfár érdekes adatokat ír 1555-ben Kassáról. "Kaztokat és szuszokokat" (kas és szuszék), azaz gabona és liszt tároló hombárokat, ládákat készíttet, amelyekben a "két vagy három ezer köböl lisztet" kívánja tartani.De nem emlékszik pontosan, hogy Nádasdy mit mondott neki a liszt eltartásáról: "Nagyságod azt mongya vala, hogy Német országban meg sózzák, hogy sokáig el'áll... csak rendel kel sózni avagy ugyan el kellenék közötte keverni?" Juh és kecsketejből készítettek sajtot, ordát (édes túró), berenazét (brindzát). Főzéshez már olajat is használtak, melyet a bükkfa makktermésének törésével nyertek ( bikkmakk-olaj ). Az étkezést valami léfélével, vagy hideg étellel kezdték. Ilyen volt a törött lé (szitán áttört), a régi magyar konyha legdivatosabb leveseinek egyike; a so 's tej (savanyú tej), és a hideg kása • Ez utóbbi kettő a Nádasdy-család kedvelt étele volt. Orsolya még Bécsbe is küldött férjének ezekből, aki mindig dicsérőleg ír róla, s köszöni felesége figyelmességét. "Orsollának vagyon sós teje is, hideg kásája is, de az ű sós teje nem híg, hanem sörű." Ezt követték a sült húsok, vadak vagy madarak. Említik levelükben a rántott tengeri halat, a sült halat, a disznó aprólékot is. A húsokat szalonnával tűzdelték, s a kisütéskor sok tyúkmony (tojás) került felhasználásra. Az étkezést különböző tésztafélékkel folytatták. Az előzők közül a vajas béles, apró béles, mákos rétes fordul elő legtöbbször. Mint kiderül, Orsolya asszony nagyon értett a bélesek elkészítéséhez. 24