Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

2. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Zongor Ferenc Népi megfigyelések az időjárással kapcsolatban Alsóságról

A disznó, ha az ólban "lótva büfög", időváltozás várható. Mikor a méhek meleg idő­ben igen igyekeznek haza, hirtelen záport jelent. Ha a "kányák" (varjak) erősen kárognak és kavarognak, akkor "boronkós" lesz az idő, és ha a fa hegyére ülnek, rossz idő várható. Ha a cinege a házhoz közel jön, hideg lesz. Tavasszal viszont a pacsirta, ha magasan repülve énekel, közeledik a jó idő. Egyéb időjárással kapcsolatos megfigyelések: Ha a harang hangja igen hallik, rövidesen eső várható. Udvara van a holdnak, há­rom napon belül eső várható, legalábbis valami csapadék lesz. A tiszta égen bá­rányfelhők jelennek meg, három nap múlva időváltozás következik be, a legnagyobb valószínűség szerint eső lesz. Egy másik változat: "Ha az égen a fölhő ollan uszó­kás, eső annya van, akkor rövidessen eső gyün." Ha igen "gyün" (jön) a gomba az erdőn, az is esőt jelent. Mikor pedig a só kinedvesül, akkor is eső jön, sőt ami­kor a "flaszter" kivizesül, azaz megsötétül, az is esőt jelez, és ha a "kövecs" (kavics) "izzad", azaz párás tapintású, akkor is csapadék várható. De a trágya e­rős szaga is minden bizonnyal esőt sejtet. Ha vízkeresztkor a víz "megfutja" a ke­rékcsapát, jó bortermés ígérkezik (január 6.). Gyertyaszentelő és napsütés, akkor még rossz időjárás következik, ha pedig akkor zord, morcos az idő, korán megjön a tavasz. Ehhez kapcsolódik a medve kijövetele is. Február 2-án inkább a farkas or­dítson az ablaknál, minthogy a nap süssön be! Korai égzengés, bő termést ígér. Más szövegezéssel: kora dörgés, késő éhség. Előrelátó megállapítás: az r-betűs hóna­pokban - mégha süt is a nap -, ne ülj le a földre, mert f'elfázhatsz! Ha valamely napján köd üli meg a határt, száz napra rá eső várható. Nagypénteken ha esik, szá­razság lesz a nyárban. Ha sok az akácvirág, jó bortermés lesz. Májusi eső csűrbe esik, azaz májusi eső aranyat ér. Ha nyáron szúrósan süt a nap, vihar lesz. Vi­szont, ha boszorkányszél forog, szárazság következik. Ha az akác kétszer virágzik, "hosszi ősznek nízhetünk elibe". Az "ember" hónapokban már ne "förödj" kinn! Ha ősszel sok a köd, akkor télen hó is sok lesz. Ha a kukoricacsőnek kevés a fosztása, jó tél lesz, viszont, ha sok, akkor bizony kemény várható. Ha aranyszínnel nyugszik a nap, jó idő ígérkezik, viszont ha piros az égalja, szél kerekedik. "Ha a sárga virágú kóró hegye virágzik - kora tél, ha a tövin - kíső tavasz." Ha a kályha, vagy a tűzhely "platnija" kivörösödik, betüze­sedik, akkor fagyos éjszaka várható. Ugyancsak hidegre fordul az idő, ha télen a csillagok erősen ragyognak. Ha havas, vagy nedves - lesz a kenyér igen kedves! Befejezésül még néhány érdekesebb helyi megállapítást is rögzítek; ezeket a megál­lapításokat magyarázattal is ellátták a már megnevezett adatszolgáltatóim: Ha a Sághegy közel látszik és "ködül", hamarosan eső jön. Az öreg ságiak úgy reg­geli, délelőtti vagy délutáni órákban gyakran tekintenek a hegy irányába, és ezt mondják: "Ej, de közel látszanak a pincék, biztosho eső gyün" ... általában be is válik.De nemcsak a Ságheggyel, hanem az egyik dűlővel - Kukolla - is kapcsolt gon­dolatokat az itteni nép. A településtől délre elterülő homokbányai, "homokgödri" részt nevezik így: Kukolla. Ez a terület csupasz, növényzet nélküli, homokos, göd­rös. "Akik nyáron ebbe a ríszbe gyünnek homokér vagy kaviesér, azok tuggyák isten­30

Next

/
Thumbnails
Contents