Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1979 (Szombathely, 1979)

Tonka Valéria - Gergó Vilma: A kenyérsütés Csempeszkopácson

Hogyan készült a házi kenyér? A hagyományos életmódot folytató parasztcsaládokban, a család létszámától függően hetente - kéthetente sütöttek kenyeret. A kenyér alapanyaga "búza és rozsliszt •«olt. A gabonát $1. a csempeszkopácsiak a közeli lipárti ""izimalomban őröltették. A családok általában havonként őrlettek. A tehén vagy lófogatos szekerek nem csupán egy család őrleni való gabonáját szállították a malomba, hanem a szomszédokét, ismerősökét, barátokét is. Az utóbbi időben kétféle lisztfinomságot használtak: a finomabb O-ás lisztet és az un. egységes lisztet. Az első és a második világháború alatt sütöttek kukoricás kenyeret is. /Búza és kukoricaliszt keverékéből készült./ A búzalisztből készült kenyér fehérebb volt, mint a rozslisztből készült, de hamarabb kiszáradt. Legtöbbször keverték a rozs és a búzalisztet. Sok háznál szikesen használtak fel a liszt mellett krumplit is. A kenyérliszt közé főtt és áttört krumplit tettek. A krumplit fából készült, lábakon álló krumplitörővel törték meg. Yasár és ünnepnapokon csak a legritkább esetben sütöttek kenyeret. A kenyérsütés ideje a hajnali és a reggeli napszak volt. A kenyérsütéshez előző nap hozzákészültek. A gazda v. az idősebb fiu megvágta a fát /rőzsét és hasábfát/ a kemence fűtéséhez.-. Délután a gazdaasszony megtörte és megáztatta az előző sütésből eltett és megszárított tésztát, a kovászt. Este behozta a konyhába a dagasztószéket, a sütőteknőt a kamrából, a lisztesládából a lisztet. Két zsombor lisztet számoltak egy kenyérhez. A lisztet beszitálták a sütőteknőbe. 24