Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

Melléklet - Csaba József: Gyűjtőúton a Vendvidéken

Herman Ottó 1835. június 26-án született Breznóbányán. Apja kamarai chirurgus és szenvedélyes vadász volt» Nagy szeretettel foglalkozott ornitológiával, igy Ottó fia az édesapja oldalán barátkozott meg a természettel és különösképpen a madarak világával. Iskoláit Breznóbányán és Miskolcon végezte. Ez az időszak egybeesik az 1848-as szabadságharc küzdelmeivel, amelynek eseményei a fennkölt eszmék iránt fogékony ifjú lelkében egy életre szóló» mély nyomokat hagytak. Ekkor vált izzó hazafivá és lett a kossuthi eszmék halálig hü harcosa. Apja tanácsára 1854» tavaszán Bécsbe költözött és beiratkozott a bécsi technikumba, de mivel apja váratlan halála miatt hét gyermekkel visszamaradt édesanyja nem tudta segiteni idegenben élő fiát, tanulmányait abbahagyva, géplakatosként kereste kenyerét, 1857-1861ig katonai szolgálatát töltötte, majd leszerelve részt vett az észak-olaszországi szabadságmozgalomban, 1863-ban Dax János kőszegi birtokossal és Wagner János besztercebányai fényképésszel szövetkezve Kőszegen telepedett le, mint fényképész. Itt ismerkedett meg a -történetíró és nagy madárbarát •Chernél Kálmánnal, akinek ajánló soraival a Kolozsvári Erdélyi Múzeum hirdetett konzervatori állását megpályázta és el is nyerte. Mint a Kolozsvári Múzeum munkatársa részt vett Erdély politikai életében is, mint az ellenzéki politika egyik vezető alakja, 1871-ben nyomasztó anyagi helyzete miatt elköszönt a múzeumtól, majd politikai nézeteltérések miatt elhagyta Kolozsvárt és Budapestre költözött. A Természettudományi Társulat, hogy megmentse a magyar tudomány számára a kivándorlás gondolatával foglalkozó fiatal, kiváló tudóst, megbízta a „Magyarország Pókfaunája" cimü mü megírásával*