Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

Melléklet - Csaba József: Gyűjtőúton a Vendvidéken

Herman Ottó nagy lelkesedéssel látott munkához. Bejárta Magyarországot - közben olvasóegyletet alap

itott Doroszlón; ipari kiállítást szervezett Apatinban és mint sokoldalú érdeklődésű kutató a filoxéra elleni védekezést és a kendertermelést is vizsgálta, 1875-ben kinevezték a Nemzeti Múzeum őrsegedévé. „Természetrajzi Füzetek" cimmel természettudományi folyóiratot alapított a hazai természettudományos eredmények közlésére, gyarapítva ezzel az elmaradott nemzeti művelődést. 1876-ban megjelent első nagy munkája, a „Magyarország Pókfaunája" 3 kötetben, mely nemzetközi elismerést váltott ki. Ez alkalomból a száműzetésben élő Kossuth Lajos levélben üdvözölte Herman Ottót« 1878-1879-ben tevékenyen részt vett az ellenzéki politikában. Ellenezte Bosznia-Hercegovina megszállását, tömeggyűléseket szervezett, beszédeket mondott a Habsburg uralkodóház politikája ellen. 1879- X* 27-én Kossuth Lajos ajánló levelére ellenzéki programmal képviselőnek választották Szegeden. 1885-ben megjelent az tf

Ősi nyomok a magyar népies halászatban" című munkája. Figyelme egyre inkább a néprajz felé terelődött. Bejárt minden magyar vizet, folyót, tavat, gyűjtötte a tárgyi anyagot és 1887-ben megjelent kitűnő, kétkötetes, világszerte nagy feltűnést keltő müve a „Magyar halászat könyve". Ekkor már mögötte volt a pókmunka 3 kötete, a halászat könyvének 2 kötete, mögötte volt 50 kemény munkával eltelt esztendő, de előtte lobogott még egyik régi problémája - a madárvonulás hatalmas tömegmozgalma* Ennek kutatására a Természettudományi Társulat megbízásából Herman Ottó 1888. tavaszán Norvégiába utazott az északi madárhegyek tájára és ez az út most már végleg eljegyezte egy életre az ornitológiával.