Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

ennek használata nem volt általános. Ezzel védték tenyerüket, ujju­kat a horzsolások, a felsértések ellen. Az aratók munkaeszközei: kasza, kapacs, kalapálószék vagy a ló­gerkaró, kaszatok, kaszakő és a kalapács. A marokszedők egyetlen szerszáma a sarló volt. A kévekötők pedig kévekötőfát és kötelet használtak, míg a hulló összegyűjtéséhez a tarlógráblát. Az ivóvíz tárolására az un. bugyogakorsót rendszeresítették, mely­nek szája alatt egy lyuk volt, s ezen bugyogott a víz, amikor ittak. Az aratók az uradalomban jogot élveztek az egyéb munkák el­végzésére: kapálásra, egyezésre, szénakaszálásra és gyűjtésére, az őszi betakarításra. Ezek elvégzéséért napszámot kaptak, s őket s családtagjaikat mindig előnyben részesítették az alkalmazásnál. 21 b) Napszámosok — Az uradalom növényápolási és a betakarítási munkáit végezték, melyért készpénzfizetést, napszámot kaptak. Csak akkor vették igénybe munkaerejüket, almikor a mezőn munkát tud­tak számukra adni. Szerződésük nem volt, s a munkabérüket szom­batonként kapták meg. Alkalmaztak egész fiatal gyermekeiket 10—12 éves kortól, de vol­tak közöttük meglett korú, idősebb emberek is. Munkájukat a pal­lér felügyeletével végezték, s ő is minősítette teljesítményüket. A gyermekek mindig csak félnapszámért dolgoztak, sőt a legkisebbeket harmadáért is elküldték otthonról, csakhogy keressenek valamit. Munkaeszközük: egyezéskor a rövidnyelű egyezőkapa, kapáláskor a hosszúnyelű kapa vagy a háromszög alakú krumplitöltögető kapa. — A krumpliszedésre hosszúnyelű négyágú villát, répaszedéskor pedig ásót használtak. Mindezeket a szerszámokat maguk a napszá­mosok vitték magukkal, uradalomtól szerszámot nem kaptak azzal a megokolással, ezeket úgyis ellopnák. „Vigyázzon mindenki a ma­ga eszközére" — jelszót használták az uradalom vezetői. A napszámosok is napkeltétől napnyugtáig dolgoztak, ami a mezei munkák idején 12—16 órát is jelentett, de bármilyen hosszú ideig is dolgoztak, a bérüket nem emelték magasabbra. 22 c) Favágók — Az uradalom erdejében csak a téli időszakra alkal­mazott munkások, kik december elejétől március végéig találtak munkaalkalmat, kb. 90 napra. Ezalatt az erdő kijelölt részén kitermelték a fát, s ebből röngfát r szerszámfát, bányafát és egyéb ipari célra alkalmas darabokat vág­tak le. Külön készítették el a tűzifának alkalmasakat s ezt ölbe rakták, míg az ágak pedig kupacokba kerültek. Munkára már sötétben elindultak, hogy mire megvirrad, kint le­gyenek az erdőn, s dolgoztak este addig, míg láttak. Ha nagy volt 82

Next

/
Thumbnails
Contents