Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

MŰHELY - Molnár Dezső: A honismereti munka módszere

telesebb adatokkal szolgálhatnak a kutatók számára, mely egyben a leghitelesebb forrása családneveknek, de szociológiai, egészségügyi adatok is bőven találhatók bennük. Az 1848-as év utáni időszakról a megyei, városi, községi törvényhatóságok, illetve képviselőtestületek jegyzőkönyvei jöhetnek számításba. Ezek a jegyzőkönyviek a települések fontosaibb eseményein kívül politikai vonatkozású anyaggal is szolgálnak. Sokkalta nehezebb hozzáférni a főszolgabírók és rendőrkapitányok jelentéseihez, melyek a munkás—paraszt megmozdulásokat regisztrálják. A községek, városok vagyoni helyzetéről az adófőkönyvek hű képet adhatnak. A Tanácsköztársaság idejéből igen kevés írásos anyag található vidéken, ezeket az ellenforradalmi rendszer nem őrizte meg, vagy tudatosan megsemmisítette. A felszabadulás történetének rögzítése helyi viszonylatban szinte kizárólagosan azoknak a feljegyzéseire, vallomásaira szorítkozik, akik átélték azt. Még vannak szép számmal, akiknek meghallgatása eredményes gyűjtőmunkát ígérA földreform iratai, a nemzeti bizottságok gyűléseinek jegyzőkönyvei a megyei levéltárban találhatók, nemkülönben 1950-ig bezárólag a fő- és alispáni, polgármesteri iratok is. Ettől kezdve a helyi tanácsok iratai képezik a kutatás alapját, ezek az iratok 1960ban ugyancsak a megyei levéltárakba kerültek, tanulmányozásuk külön engedélyhez kötött. Az engedélyt a Müv. Min. Levéltári Osztályától kell kérni. (Bp. I. Uri u. 54—56.) A fent felsorolt anyagokat a helyszínen lehet tanulmányozni, jegyzetelni. A helyi sajtó (minden járási székhely rendelkezett ilyennel, néha kettővel is,) a megyei és járási könyvtárakban fellelhetők, sok esetben mikrofilmre véve, s erről leolvasható vetítés segítségével. A szélesebb körű kutatás már nem nélkülözheti az Országos Levéltár segítségét. Itt található a, Kamarai Levéltár „Conscriptionos portarum" c. fondjában az az összeírás, amely a dica, az állami adó kirovása céljából készült. 1427—1707-ig terjedő időre tartalmazza, hogy az egyes községekben kik voltak a földesurak, mennyi jobbágytelekkel rendelkeztek. A jobbágyok rétegeződésére vonatkozólag is sok adatot kapunk ezekből az összeírásokból, feltüntetik a zsellérek, a majorsági cselédek és a szegények (Pauperea) számát, sőt még az iparosokat is. Tartalmaznak köztörténeti adatokat is, mint a török betörések, háborús pusztulásokról és a községet, települést ért elemi csapásokról, tűzvészről, árvízről. Elmondják, hogy a földesurak el8