Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

MŰHELY - Molnár Dezső: A honismereti munka módszere

foglaljak a jobbágy telkeket, a jobbágyok elhagyják a földeket, elköltöznek vagy zsellérekké válnak. A „Regesta decimarum" c. fond, amely ugyancsak a Kamarai Levéltáriban van, az egyházi tized, a dézsma beszedésével kapcsolatos adatokat tartalmazza a XVI—

XVIII századig bezárólag. Ebből az anyagból nyomon követhető a jobbágyság elnyomorodásának folyamata; feltüntetve a jobbágyok nevét, a szegényeket, a keresztény-pénzeseket. A feltüntetett terméseredmények pedig a jobbágyság vagyoni állapotára vetnek fényt, közölve azt is, milyen gabonaféleségeket termeltek. Az „Urbaria et cansciptiones" c. anyagban található urbáriumokból jobbágyságunk terheit ismerhetjük meg. Ezek az Összeírások tartalmazzák: a jobbágy nevét, telkének nagyságát, állatállományát, azokat a munkákat, pénz- és természetbeli szolgáltatásokat, amelyeket a jobbágyok egyenként vagy a mezővárosok esetében közösen tartoztak fizetni. Utalások vannak a háborúk okozta pusztításokra. a falvak, szétfutására, elnéptelenedésére is. A XI—

XIX. századi iratok gyűjteménye a „Neoregestrata acta" c. fond tanulmányozása során nyomon lehet követni, hogy a birtoklásban hogyan váltották egymást a földesurak. Az Országos Levéltár középkori gyűjteményében a helyiségek 1526' előtti történetére találhatunk adatokat. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmával készült tabellák a Helytartótanácsi Levéltár „Departamentum urbariale" c. fondban találhatók a jobbágyok földesúri terhei, nevük és telkük nagyságának feltüntetésével. Az 1715—1720—1828-as összeírások a „Regnicalaris Levéltárban" találhatók, melyek a lakosok nevét, telkének nagyságát, foglakozását, valamint a határ minőségének leírását tartalmazzák. A levéltári anyag tanulmányozásánál a következő módszertani lépéseket kell szem előtt tartania a kutatónak: kijelöli a vizsgálandóanyagot az Országos Levéltári anyagból regiszterek és mutatók alapján, kéri az iratok kikeresését, azután ott a helyszínen a kutatóteremben áttanulmányozhatja, jegyzeteli az anyagot. Ugyanitt a Levéltár dolgozóitól felvilágosítást is kaphat. A honismereti munka módszeréhez tartozik annak a tisztázása is*, hogy milyen keretek között tudja valóraváltani célkitűzéseit. Egyik ilyen kerete lehet a munkának a klub, ahol előadásokat tartanak a már feltárt anyagrészekről, vagy előadássorozatot indítanak egy-egy nagyobb témakörről, bevonva azokat a kutatókat, akik már eredményekkel szolgálhatnak. Igen hasznos lehet szakemberek közreműködését kérni, vitát rendezni, amikor az esetleges tévedésekre is rá lehet vezetni a kutatót^