Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

szabad sertéstartás, — libát, kacsát nem tarthattak, de tyúkot bármennyit az anyagi erejükhöz képest. Lakásuk különálló: egy szobával, konyhával és kamrával. Ez is megbecsülésüket mutatta. Pm.: Az uradalmi kovács nagyszerű munkát végzett a szekér megvasalásával. — Többen is felkeresték az uradalmi bognár mű­helyét. Az uradalmi mesteremberek szép példáját adják az össze­fogásnak. b) Erdős — Az uradalom erdejének művelésével, kitermelésével foglalkozó egyén, aki az erdőben dolgozó, s neki alárendelt munká­sokat irányította, munkájukra felügyelt. Ezenkívül védte az urada­lom faállományát és az erdőben élő vadakat gondozta, valamint óvta ezeket a vadorzóktól. Az erdős elnevezéssel népünk egyúttal nemcsak a foglalkozásra mutatott rá, hanem a képesítésére is. Az erdős az a személy, aki­nek nincs képesítése, szakiskolája, hanem csak úgy leste el a tudo­mányát, s a gyakorlat tette , mesterré". A szakiskolát végzetteket erdésznként nevezték. Az erdész munkájának főidényét a tél és a kora tavasz jelentet­te. Decembertől megkezdődött a fa kitermelése, s ez tartott már­cius végéig. Csak a legzimankósabb napokban szünetelt a munka, egyébként a munkásokat nem riasztotta el sem a hideg, sem a hó. Ezialatt az idő alatt 60—80 ember munkáját irányította, akik az uradalom aratóiból, illetve a falu szegényebb rétegeiből kerültek ki. A fagy megszűntével megkezdték a kitermelt helyeken a fa­csemeték ültetését. Ide néhány hétre asszonyokat, fiatal legénykéket, leányokat is bevontak. Ahogy az erdei utak felszikkadtak, megkezdődött a kitermelt fa elszállítása. A bányafát a vasútra hordták, az épület- és szerszám­fát a fatelepek vásárolták fel, a tűzifát pedig a lakosság igényelte, illetve az uradalom konvenciósait elégítették ki. Az erdőből min­den kivitt fáról az erdős feljegyzést készített, hogy az uraságnak, vagy az intézőnek be tudjon számolni. Nyári hónapokban védte az erdőt és ennek vadállományát. A ne­mes vadak vadászásának idején — augusztus 15-től szeptember 15­ig — pedig távoltartotta a lakosságot az erdőtől, nehogy ezek meg­zavarják a vadakat és ezzel a vadászat sikerét veszélyeztették. A vadászat idejére nagyon sok külföldi vendégvadász érkezett a gon­dosan védett erdőbe, akiket mindig az erdős vezetett el azokra a helyekre, ahol a vadak járni szoktak. Az erdős munkaideje általában télen és tavasszal volt kötött, nyá­ron azonban a vadak védése céljából éjszaka is talpon kellett len­75

Next

/
Thumbnails
Contents