Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig

vasat élesítették, a szekereiket megvasalták, zárakat javítottak, keréksíneket húztak fel, lakásoknál vasalási munkákat végeztek. A bognárok .szekerek kerekeit, oldalait s egyéb alkatrészeit készítették. Kifaragták a hosszú szekér oldalait, nyújtóját, szerszámok nyeleit, az ügyesebbek egyszerűbb asztalos munkákhoz is értettek. A kőművesek a lakásokat, műhelyeket, istállóépületeket, ólakat javították. Űj épület elkészítése nem az ő feladatuk volt. Kerítéseket állítottak fel előregyártott elemekből. A szíjgyártók a lovak szerszámait javították, illetve új szerszámokat is készítettek. A háború idején, mikor a lovak nagy részét a frontra vitték, az uradalom a szíjgyártónak felmondott, mert nem fizetődött ki a tartása. Az iparosok életszínvonala magasabb szinten állott, mint a cselédeké. Ezt az iskolás korú gyermekeiken is észre lehetett venni, mert jobban öltözködtek, s a hiányzásaik sem voltak gyakoriak. Több uradalmi iparost ismertem, akik taníttatni tudták gyermekeiket. Többen végezték el a polgári iskolát, sőt néhányan tanítói oklevelet is szereztek. Az iparos családok egymással összejártak, barátságot kötöttek, mely egy kissé kizökkentette őket az egyhangúságukból. Ez a barátság azt eredményezte, hogy a majorból ki mertek mozdulni, s a falu népével is szorosabbra fűzték a kapcsolatukat. Ez azt is eredményezte, hogy fiaik falubelieket vettek el feleségül, illetve leányaik falubeliekhez mentek férjhez. A tanulás, a velejáró magasabb műveltség megszerzése a város felé is elindította gyermekeiket, akik a munkásosztály sorait erősítették. Ha a majorban egyáltalán rangsort lehetne felállítani az egyes foglalkozások, beosztások között, az iparosok mindenesetre az intéző és a gazda után következtek. Ezt éppen a konvenciós földek kiosztásának hagyományai is mutatták, mert ezeket „rangsorban" kapták meg. Első helyen állott az intéző, majd a gazda, a pallér és az erdős következett, a sort az iparosok folytatták, s csak végül maradtak a cselédek. Az iparosok is konvencióban kapták meg bérüket, de ez magasabb volt a cselédek bármelyik csoportjáénál. Az iparosok bére között azonban nem volt eltérés, mindegyikük azonos konvenciót kapott:

12 20 q gabona: 16 q keménygabona (12 q búza és 4 q rozs), valamint 4 q árpa, 8 űrméter keményfa hazaszállítva, 2 liter tej naponként 40 pengő készpénz negyedévenként, 1 kat. hold illetményföld, 100 öl konyhakerti föld, 74