Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

MŰHELY - Molnár Dezső: A honismereti munka módszere

A krónikaíró végigkísérheti egészen a jelenig a szövetkezeti gazdálkodást, tehát vizsgálhatja a változásokat a tsz-ek összevonása utáni időben is. Minden körülmények között ki kell térni a téli foglalkoztatási lehetőségekre. Ujabban divatossá vált a portré készítés olyan egyénekről, akik a kollektivizálás kritikus éveiben bátran helytálltak, példamutatóan dolgoztak, szerveztek. Nem száraz életrajzot várnak az életrajzírótól, nem száraz felsorolásokat, hanem szemléletes leírást az illető gyermekkoráról, annak mastohaságairól. Keresni kell az okot, amely magatartásában döntő fordulatot hozott. Fel kell deríteni, kikkel tartott kapcsolatot, mik voltak olvasmányai, kiktől kapott útbaigazítást, tehát politikai fejlődésének útja legyen a vezérfonal az életrajzírásnál. Nagy nevelőerő rejtőzik itt a sorok között, amikor rámutat az író, miként tud az egyén hatni környezetére, milyen nagyszerű áldozatvállalások történtek a közösség érdekében, melynek nyomában megváltozott az egyén, a falu közösségének élete, egy következetes, kitartó harcos élet nyománEzzel elérkeztünk a helytörténeti — honismereti kutatásnak arra a területére, ahol a gyűjtőmunka módszeres végzéséhez a levéltárak igénybevétele nélkülözhetetlen. Első lépés tájékozódni a szűkebb hazával foglalkozó irodalomban. A rendelkezésre álló bibliográfiák ismerete sok felesleges erőpocsékolástól menthet meg bennünket. A tárgyi emlékekről már szólottunk, itt csak arra emlékeztetünk, hogy a régészeti leletek éppen arra a korra szolgáltatnak adatokat, amely kor írásos emlékekkel nem rendelkezik. Az írásos anyag főként levéltárakban és a helyi sajtókban található. Az első lépés a községben, városban lévő levéltári anyag áttanulmányozása. Időközben ezek jórésze átkerült a megyei levéltárakba. A feudális korszak anyagának egy része egészen 1848-ig főként oklevelekben található, úgyszintén a nemesi vármegye gyűléseinek jegyzőkönyveiben. A törvényszéki jegyzőkönyvekből értékes anyaghoz juthat a kutató a jobbágyság életviszonyaival kapcsolatban. A jobbágyság terheivel kapcsolatos összeírások és az államkincstár jövedelmének biztosítása céljából készült nemesi összeírások tanulmányozása elengedhetetlen. Értékes adatok birtokába juthatunk végrendeletek, örökösödési periratok kutatása révén. A községek határainak, határrészeinek megismerése (dűlőnevek) a korabeli vázlatok és térképek útján lehetséges. Kézenfekvő, hogy a községi, városi egyházi anyakönyvek a leghi7