Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)
HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó József: A cselédek életkörülményei és bérezése a büki uradalomban 1900—1945-ig
nya sokszor lehetetlenné tették a lakásból való kimozdulásukat, A magam pedagógusi gyakorlatában gyakran tapasztaltam, hogy még az iskolánkhoz közel eső majorból is csak felváltva jöttek a nagycsaládos cselédek gyermekei, mert mindegyik gyermeknek nem tudtak megfelelő ruházatot előteremteni. Ez az oka annak, hogy községünkben az analfabéták többségét a cigányság mellett a majorok népe, az uradalmi cselédek és leszármazottjaik között találhatjuk meg még ma is. Kulturális igényük alig volt a cselédeknek. Igaz, ezen igényük kielégítésére megfelelő szabad idővel nem rendelkeztek. Már maga az iskolához való kapcsolatuk is mutatja, hogy milyen alacsony fokán állottak a műveltségnek. Amint az előzőkben láthattuk, az alsó fokú iskola elvégzése is milyen sok akadályba, nehézségbe ütközött, .a közép- és felsőfokú iskolákba jutásuk pedig szinte elérhetetlen vágy maradt számukra. Ezekből teljesen kirekesztették a cselédgyermekeket. A felnőtt korú cselédek pedig még igényt sem támasztottak a művelődési lehetőségeik kiszélesítésére, hiszen minden idejüket lefoglalta az erejüket felemésztő megállás nélküli munka. Szabad idejükben pedig legfeljebb annak örültek, ha az elfáradt tagjaikat megpihentethették. Községünkben sem fordítottak sok gondot a cselédek gyermekeinek iskoláztatására. Az iskola anyakönyvi naplóiban nagyon sok tanulónál láttam bejegyezve a következő szöveget: „Sok hiányzás miatt nem osztályozható". Többségükben az apa foglalkozásánál ez állott: „béres", vagy „uradalmi kocsis". így ezek a gyermekek legfeljebb csak az olvasás, írás elsajátításáig és a számolás alapelemeinek megismeréséig juthattak el. Legtöbbjük a második, vagy a harmadik osztályból ki is maradt véglegesen. Hogy mennyire szomorú képet fest az iskolai végzettségük, s hogy hányan juthattak el az első osztályból a hatodikig, azt az alábbi statisztika tükrözi legjobban. 3 Ebben összehasonlíthatjuk a más foglalkozásúak gyermekeivel. A húszas évek második felének két évében járt első osztályosok származását vettem alapul, hogy majd hat év múlva közülük hányan jutottak el a hatodik osztályig. Csak a katolikus iskola adatait tárom fel, mivel az ev. iskolában cselédszármazású tanulót nem találtam. Tanév Osztály Földm. Tanulók Iparos Napsz. Alk. származása Műnk. Csel. ossz. 1926—27. I. 1 8 17 3 — 18 47 1931—32. VI. 4 8 2 — 5 19 1927—28. I. 3 8 17 7 6 13 54 1932—33 VI. 3 8 10 2 1 3 24