Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó László: Szemelvények Sorokpolány térténetéből 1944—1948-ig

ebből: a Kisgazda Pártra: 401 — 73% a Kommunista Pártra: 19 — 3,5% a Nemzeti Parasztpártra: 84 — 15% a Szociáldemokrata Pártra: 49 — 8,5%. A választás tehát fölényes Kisgazda párti győzelemmel végződött. A kisgazda győzelem azonban a faluban megindult demokratizáló­dási folyamatot nem tudta komolyabban befolyásolni. Igen érdekes az is, hogy a győztes párt a faluban nem követelte magának a köz­igazgatási pozíciókat. (34.) A különböző politikai szervezetek nagy gondot fordítottak a fia­talok megnyerésére, és egymás után alakították ifjúsági köreiket, szervezeteiket. A Kisgazda Párt ifjúsági szervezetének ellenpólusa­ként 1945-ben megalakult a Kommunista Párt ifjúsági szervezete a MADISZ, ami a kommunista érzelműy vagy szimpatizáns szerve­zete lett. A szervezet a községben budapesti szervezők közreműkö­désével jött életre. Első titkára: Móricz László volt, jelenlegi buda­pesti lakos. A MADISZ a Kommunista Párt ifjúsági szervezete volt, de igazi, tartalmas pártirányításról a községben ezekben az években nem beszélhetünk. Ennek oka egyrészről a pártszervezet tapasztalati hiányossága volt, másrészt meg a jelentkező egyéb feladatok igen lekötötték a pártszervezetet. (35.) A különböző nézetet valló fiatalok közt — életkorúk adottsága­ként gyakran egészen nyílt és heves összetűzésre került sor. A MA­DISZ és a Kisgazda Ifjúság küzdelmének két halálos áldozata is lett. 1945. utolsó hónapjaiban történt: Dávid Ferenc kocsmájában mulatságot tartottak. A vigalom közepette összeszólalkoztak a MA­DlSZ-tagok a kisgazda fiatalokkal, ami komoly tömegverekedéssé fajult. Röpültek az üvegek, törtek a székek, előkerültek a bicskák. A helyszínen tartózkodott egy szovjet tiszt is Rozimán Lajos társasá­gában. Amikor látta, hogy a helyzet komolyra fordul, kétszer egy­más után a mennyezetre lőtt a fegyverével. Erre aztán még nagyobb zavar keletkezett. A nagy tolongásban pedig valaki meglökte a szov­jet tiszt kezét, és az eltévedt pisztolya halálra sebesítette Molnár József kovácsmestert és egy fiatalembert: Tóth Antalt. (36.) Az 1946-os esztendő a köztársaság kikiáltásának és a jó pénz megjelenésének éve. Az első teljesen szabad esztendőben megünne­pelte a község április 4-ét, a hajnalhasadás napját. Ünnepi képvi­selőtestületi ülésen — amely nyilvános volt — Diósi György vár­megyei alispán méltatta a felszabadulás történelmi jelentőségét. Május elsején a középületeken zászló lengett, de nem volt még

Next

/
Thumbnails
Contents