Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950

Az áruellátás beindítása is sürgős megoldásra várt. Ezt nagyon megnehezítette a közlekedés teljes megbénulása és a pengő értékének gyors, napról napra történő romlása. Pénzért úgy szólván nem lehetett árut kapni, ezért a vásárlásnak kialakult egy sajátos formája: a cserekereskedelem, mely különösen a falu és a város között jött létre. Élelemért — kenyér, liszt, tojás, tej, cukor, hús, gyümölcs — iparcikket adott a városi lakosság, kiknek szorult helyzetét használták ki néhányan a falusiak közül, s igyekeztek magukat anyagilag is megerősíteni nem egészen erkölcsös módon. Hamarosan megjelentek a község utcáin a megalakult demokratikus rendőrség első tagjai, akikre elég nagy munka hárult, hiszen a felszabadítás zűrzavaros óráit többen arra használták fel, hogy idegen érdekeket eltulajdonítsanak. Hosszú időibe telt, míg az így keletkezett konfliktusokat megnyugtatóan elrendezték. Igen fontos esemény történt április 7-én, szombaton. A felszabadított területekről jött hírek hatására, valamint a szovjet politikai tiszt tájékoztatása alapján már az előző napokban megindult a mozgalom a község határában fekvő gróf Szapáry-birtok felosztására. Az előbb jelzett napon, a földosztás első ütemeként, megalakult a Földigénylő Bizottság, elnökének Mózes János uradalmi számtartót, alelnökének pedig Németh Ferenc (Túron) mezőgazdasági munkást jelölték, tagjai lettek: Takács István, Landauer József, ifj. Gyurácz Pál, Hasza Samu, Németh Gyula (Vera), Kiss Béla és Nyúl Antal. Mindjárt az elején komoly problémát jelentett Bük—Csepreg között kialakult vita a Szapáry-birtok, Csepreg község határában levő földterületének, hovatartozásáról. A büki küldöttek azon a véleményen voltak, hogy a Szapáry-birtok minden szétosztásra kerülő földterülete a bükieket illeti, mivel gróf Szapáry büki lakos. Gsepregbe, a járási székhelyre összehívott egyeztető bizottsági gyűlés hosszúra nyúló vita után a kérdéses földtáblákat a büki igénylők részére juttatta. Ennek eldöntése után megkezdődhetett a grófi birtok kiosztása. Ismét újabb kérdés merült fel: „Hogyan?" 449 kat. hold terület várt elosztásra. Űjra vita, ellentét alakult ki a volt uradalmi cselédek és a falubeli zsellérigénylők, mezőgazdasági munkások között. A Földigónylő Bizottság tagjainak egy része a volt cselédek követelésének engedve, a számukra juttatott földeket egybehagyták, míg a grófnőnek javasolták a kastély és a környező park, a kertészet, valamint a közel 100 kat. hold szántó és erdő meghagyását, mivel erre a kisajátítási törvények, az ezer kat. holdnál kisebb földbirtoknál, módot adtak. A Bizottság kisebb módosítással elfogadta a fenti javaslatokat. A továbbiakban Takács István, a Bizottság egyik tagja a falu zsel24