Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950

lóreinek érdekeit képviselve előterjesztette a földek elosztásának módozatait. Javasolta, hogy a kevesebb területet — egy-két holdat — igénylőket a Keskeny-Márkovics nevű tagon elégítsék ki, mivel ez közel esik a faluhoz, s a minősége isi a legjobbak közé tartozikA több földet igénylőknél pedig négy kat. hold legyen a juttatási alap, melyet úgy egészítsenek ki, hogy az ezen felül megmaradt területet osszák el az igénylő családok gyermekeinek létszámával. így — helyesen — a család nagysága jelentette a további juttatás mértékét. A földosztás következményeként 115 család jutott földhöz. Egy-egy volt cseléd átlagosan valamivel több mint nyolc kat. hold földdel rendelkezett, mely már biztos miegélhetési alapot jelentett a jövőre nézve. Rendezték a házhelyek kérdését is. A falu eddigi utcaisoraiban már alig volt szabad, építkezésre alkalmas terület, így új részeket jelöltek ki a terjeszkedésre, növelve ezzel a község belterületét. Űj utcasort nyitottak a templomparkon alul a róm. kat. kántor földjein, a Lócsra vezető út alsó részén az ún. Ziegler-kertlben, továbbá a Nagy Pál utcai kertek alatt az Országútig nyúló területen, valamint a Csordahajtó út mindkét oldalán, összesen 116 új telket alakítottak ki, átlagosan 450 ölnyi nagyságban. Ezzel lehetőség nyílt a faluban nagyon gyakori, ún. „hosszú udvarok" felszámolására, ahol gyakran öt-that, vagy több család is élt összezsúfolva. A földök szétosztásában sem tétlenkedtek a Bizottság tagjai. Április végére már be is fejezték munkájuk első ütemét. Az első évre csak ideiglenesen lehetett végrehajtani a szétosztást, mert a már ősszel és tavasszal elvetett gabonát csak az aratás megkezdése előtt jelölhették ki a juttatott földek arányában. A kapásoknak kimért terület sem maradhatott meg az elsődleges formájában. A végleges kijelölésre csak az aratás után kerülhetett sor, hogy aztán minden új tulajdonos nekiláthasson a tarlóhántásnak, most aztán már mindenki a saját területén. Soha nem látott lelkesedéssel fogtak neki a munkának, hiszen ezután már saját maguknak dolgoznak. A volt cselédeknek juttatott területeket és a grófnő részére meghagyott közel 100 kat. holdat a vasúttól fölfelé mérték ki a Diósállóig, míg a falubelieknek a vasúton alul a lócsi határig, a KülsőPonikán és a Papkután jelölték ki. A földnélküliek, a nincstelenek, az eddig másnak dolgozók végre elérték vágyukat, saját földdel rendelkeznek. A földet azonban meg is kellett munkálni, s itt jelentkezett a legnagyobb probléma: nem volt igaerő és gazdasági eszköz. Honnan is lett volna, hiszen egész életükben másnak dolgoztak! A földhöz jutás öröme, az ebből fakadó lelkesedés nem isimért akadályt, s leküzdött minden nehézséget. Legtöbbjüket a volt kisgazdák segítették ki a föld megművelésében, 25-