Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

szántás befejezésekor, mikor düllőztek. Aki vezetett az volt a vezető, ilyenkor ez irányította a marhát azt mondták rá vezet. Amíg az állat nem tanult be, addig vezetni kellett, amikor betanult, azután már a szóra elment. 24. Szántásnál használt eszköz volt a tézsula, ez kötötte össze az igát és az ekét. Tézsula nélkül nem lehetett szántani. Ennek voltak részei is. A fából készült rész neve csikóti, ezen van rajta a körpü, vagy körpö, ezzel kapcsolják az igához, volt a csikóti végén egy lánc is, ezt ruhával szokták betekerni, hogy az állat lábát ne dörzsölje ki, főleg fordulásnál. A csikótira néha-néha tettek még egy karikát is, ha húzatni kellett ehhez lehetett a láncot kapcsolni. Kétféle tézsula volt: a láncos és a csikótis, a csikótis tisztán fából készült, a láncos első része fából volt, s ennek a végére szereltettek még a kováccsal láncot, ezt akasztották az ekére, boronára. Mindkét tézsula fajta esetén az állatot az iga segítségével kapcsolják hozzá szeggel. 26. Befogunk az ekébe. 27. Kifogunk. 28. A feljármoz kifejezést nem használták. 29. Indításkor azt mondták a tehénnek nee, megállításkor azt mondták höhé, hó, ha jobbra akartak menni azt mondták: hik, hík ne, balra haladásnál neide hokk, hátrafelé haladásnál mondták hume, gyorsabb haladásra való biztatásnál külön szót nem használtak, hanem megcsapták az ostorral az állatot. Lassításnál azt mondták hóhe, visszafordításnál mondták neide híkk, vagy hokk. A tehén lábát csak akkor szokták felemelni, ha bajba volt a lába, ilyenkor meg kellett fogni a fűkörmit az állatnak, s meg kellett ütni a térdét, mert nem volt arra betanítva, hogy szóra feladja a lábát. Más terelőszókat nem használtak a faluban. A SZÁNTÁS 30. Ha az ekével a gazda a földet felforgatja szánt. A földet megszántottam, föszántottam, a ganajt alászántottam, kiszántottam a fogyatót. A szónak ezek a változatai ismertek. A számlik szó nem ismert. 31. Évente többször is szántottak. Aratás után, ősszel, vetés után ősszel, a tavaszi kapás növénynek tavasszal szántottak. A szántások között volt különbség. A fogaterő bizony nem volt sok, régen két kis tehén, ami a munka mellett még fejve is volt, sok munka esetén a 52