Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

zséterbe nem igen került tej. A gazda egyszer, legföljebb kétszer, ritkán háromszor szántott. A szántás mélységére mondták sugos, félsugos szántás. A tarlót csikéllen, vékonnyan szántottuik, amikor vetőre szántottunk, akkor meg mélszántás volt. Tehenekkel naponta, ha egy kis holdat, ezer ölet fel akartak szántani, ahhoz hozzá kellett állani, hogy elfoggyon, nem 'lehetett annyira hajtani, lónál egy kateszter semmi sem volt. Lóherföldet kevesebbet lehetett szántani, mert az nehéz volt, olyan ősz is előfordult, hogy a lóherföldek mind szántatlanul maradtak, a kapásnak való földet kellett elvetni búzának, mert olyan szárazság volt, nem tudták felszántani. 32. Ismerik a tarló szántást, amelyet a gabona learatása után végeztek. Utána következett a keverís, majd a vetőre szántás, ez már mélyszántás volt, úgy is nevezték őszi mélszántás. A paragot, ha már megunták, s ősszel jól beázott a föld, akkor álltak hozzá lassan a felszántásához, lassan ment, de sikerült a feltörése. A szántás utáni megmunkálása igen nehéz munka volt. Abban az időben nem volt más szerszáma a kisparasztnak, mint egy eke, borona, henger semmi más. Később már használtak turkálót is. A szántás mélységére vonatkozó kifejezéseket fentebb említettem. A szántás megnevezésekor használták a krumpli alá szántok, vetőre szántok kifejezéseket is. A szántás különféle módjai A faluban az összöszántás és a szüle szántás ismert. A gazda úgy intézte a szántást, hogy vetőre a földet a megye mellől elszántotta, hogy a megyétől ne piszkosodjon a föld. Ez volt az összeszántás. 34. A megyék mellett kezdte el a szántást a gazda a birtok középen marad a brázda, akkor a gazda szilleszánt, vagy kétfelészánt. Szántásnál arra ügyeltek, hogy árok ne maradjon sehol. Az összeszántásnál a föld közepe magasabb volt, a szélénél, de vizes esztendőbe ez jó volt, mert ledobta a fölösleges vizet. Árok akkor maradhatott a föld közepén, ha többször szilleszántották azt a földet, ellenkező szántásnál pedig domb maradt a föld közepén. Ez egyik se volt jó. 35—36. Nem ismeretes. 37. Az eke után imarad a brázdo. Ha brázdul a gazda, akkor vezeti valaki a marhát, hogy egyenesen lehessen kibrázdulni.