Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

C. A BEHORDOTT GABONA A CSŰRBEN, PAJTÁBAN ÉS A SZÉRŰN XI. A CSÉPELETLEN GABONA CSŰRBE, PAJTÁBA RAKÁSA: 1. A pajtába rakáskor nem kellett annyira vigyázni, hogy szépen legyen elrakva, mint a kazalban rakáskor. Ha a szélére tettek kévét itt is bekötötték úgy, hogy a kévéből kihajtottak egy csomót és erre a kihajtásra tették rá a következő kévét, így nem kellett attól tartani, hogy esetleg kicsúszik a kilső kéve. Ügyeltek arra, hogy szépen sorba rakják, mert így több befért. 2. 3. Lásd előbb. 4. Rendszerint a pajta közepén kezdték a rakást kettőt letettek a többit erre rá, hogy csak a töve legyen a pajta fenekén a kalászok ne. 5. A pajtán kívül az udvarban, vagy a pajta mögött volt a helye. 6. A pajtába rendszerint azt rakták, amit takarmány szalmának használt az ember, árpát és zalbot télen, ha szükség volt rá, nem minden esztendőn termett egyformán takarmány, volt amikor szárazabb esztendő volt, akkor a szalmát is felhasználták takarmánynak. XII. A CSÉPELETLEN GABONA ÖSSZERAKÁSA SZABAD SZÉRŰN 1. Kötetlenül nem raktak össze gabonát. A gabonát, amibe összerakták asztag, kazal. Az asztag, kazal tégla alakú volt. Ezt könynyebb volt betetőzni, azért volt ilyen alakja. 2. A teteje háromszög alakú volt, mint a háztető. A tetején a kévék kalásza volt kifelé. Az asztagot nem fedték mással, mint szalmával, ha nem tellett be, de akinek volt ponyvája azt is rátehette. 3. 4. Nem volt szokás a boglyába rakás. 5. Az asztagnak volt feneke, oldala, hájazat, csöpögő. Értelmezés a XVI. fejezetben. 6. Kötetlen gabona, kölescséplés nem volt. 89