Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

XIII. A KÉVÉBE KÖTÖTT GABONARAKOMÁNY BEHORDÁS UTÁN 1. A szekérről való cséplés csak előlegcséplés esetén történt, vagy ha valakinek kevés gabonája volt, meg az apró magokat szekérről szokták elcsépelni. 2. Lásd előbb. 3. A csíplőtelepen összerakott gabona neve is kazal, asztag. 4. Az asztag alakja téglalap volt, csak ritkán raktak kör alakút! Nagybátyám szokott rakni kör alakú kazlat, mert a másikról nem tudott lenézni, szídűtt. Az asztag teteje olyan volt, mint a háztető, hogy az eső lefolyjon róla. Az .asztag dereka egyenes volt, mint a ház fala, 5. 6. 7. Lásd előbb. 8. Voltak ilyen háziszőttes ponyvák és azokat szokták hordáskor leteríteni, hogy a szem ne fecsegjen széjjel. XIV. ELŐKÉSZÜLET AZ ASZTAGRAKÁSHOZ 1. Az asztagokat olyan távolságra rakták egymástól, hogy a cséplőgép közé férjen. A polyvát, töreket a cséplőgéptől el tudják hordani, mert abban az időben ezeket mind felhasználták. 2. A rozsot, búzát szokták egy kazalba, meg az árpát, zabot is. A zabot nem szokták semmivel sem összekeverni, ezt az asztag fenekébe rakták. 3. A közös szérűn rakták folyamatosan egymás után, nem volt megkülönböztetés. 4. Tudta a gazda, hogy hány kereszt gabonája van, ahhoz arányosan, de azt is megkérdezte a kazalrakó, hogy mekkora kévéket kötöttek ahhoz méretezte. Ahány kereszt volt, körülbelül annyi kéve lett az asztag fenekébe rakva. 5. Ha kétharmad része a gabonának benne volt a kazalba, akkor kezdték a hajazatot, ha nem fért rá mind, mellérakták, ha nem tellett be kötöttek szalmát, azt tették rá. XV. AZ ASZTAGRAKÁS MUNKASZERVEZETE 1. Aki a kazlat, asztagot rakta az a rakó, de néha kazalmestér néven is emlegették. Kívehányó, kíveadó is volt, aki odébb dobta a kévét vagy kézzel, vagy villával. 90