Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

II. HORDÁS JÁRMŰ NÉLKÜL Jakon nem volt ilyen. III. HORDÁS VONTATÓESZKÖZZEL Jakon nem volt ilyen. IV. HORDÁS SZEKÉRREL 1. A teherhordó eszköz volt a szekér. A gabonát hosszi szekérrel hordták. Elől tettek fel két láncot, a hátulsó részére pedig rudazókötelet. Nyomórúd segítségével lekötötték a terhet, hogy le ne potyogjon a szekérről a gabona. Lőcsnélküli szekeret nem alkalmaztak, mert elől is volt egy pár lőcs, meg hátul is. 2. Jakon inkább lovakkal történt a hordás, ökrökkel is hordtak a középparasztok meg a kisebb parasztok is. 3. A gabonahordó szekér a hosszi szekér. Kocsinak nem nevezték ezt, a kocsi a hintó volt Jakon. A hosszi szekér hossza általában 4—5 méter volt, Ezt a bognár készítette, ki milyen hosszúra parancsolta, milyen volt a fogaterő aszerint készítette. Ha hosszabb volt többet fel lehetett rá rakni. A szénát és a gabonát is ugyanazzal a szekérrel hozták. Különbség nem volt közöttük. A hosszú szekér részei Rúd, tartólánc, rúdtövő, ágos, förgető, förgetőtartó, tengöltartó, első tengői, huzóvasak, hosszi nyújtó, kisafa, hámfa, juha, nyújtókarika, szeg, tengöltaró hátul, vánkos, farík, rakoncák, rakonca szegek, pántok, lőcsök, oldalak, ülésdeszka, fenékdeszka, stecli, kerekek. Lőcs nélküli szekeret csak trágyahordásra használtak fel. 6. Vendígódal az, amit rátettek az oldalra, hogy szélesebb legyen, de Jakon ezt nem használták csak hallottak róla. 7. Lajtorjás szekér nem ismert.