Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

V. ELŐKÉSZÜLETEK A HORDÁSHOZ 1. Július végén kezdődött a hordás, aztán ment folyamatosan. Többen összeálltak és így hordtak sorba. Legjobb a hordásnak a jó meleg száraz idő az út is jó meg a gabna is száraz nincs kitéve annak, hogy vizes lesz, amikor cséplésre kerül. A hordást rendszerint reggel kezdték meg, de ha délutánra a szél kiszárogatta a gabonát, .akkor is megkezdték. Voltak babonásak, akik pénteken nem kezdték el a hordást. 2. A hordás kezdetét nem, de a napi munka után este, mikor már jól elfáradtak a hordók, akkor iszogattak egy kicsit minden este. 3. A rövid szekeret szétszedték és hosszúra csinálták, aztán már lehetett is menni. 4. Egy szekérhez két ember kellett,- aki a lovakat hajtotta az rakta a szekeret, meg volt aki feladta a kévét. Az egyik a kocsis ez a rakó, a másik, aki feladja a kévét ez a kivéadó. 6. A hordáshoz kiveadó vellát használtak. Ez egy kétágú villa volt, a kovács csinálta. 7. A hordásnál ingbe, nadrágba öltöztek. 8. A szekér elé két lovat vagy tehenet fogtak, de előfordult 1940ben olyan nedves esztendő, hogy négy-öt kereszt gabonát felraktak, de a nedves esztendő miatt nem tudtak lejárni a földről, ilyenkor elé kellett fogni még egy pár lovat. A szekér ilyen nedves időben belesüllyedt, annyira puha volt a föld. 9. A lovakat a rakó szokta hajtani. Az uraságnál a cselédek hajtották. Ezt mindig férfi végezte. 10. Gyöplővel hajtották a lovakat úgy, hogy a rakomány tetejére ült fel, üres szekér esetén az ülésdeszkán ült a kocsis. Az ökrösszekérre is felült a hajtó. Az ökör ostorcsapásra arra ment, amerre akarták, de mire hazaért volna vagy veszedelmesebb helyre értek, ahol vigyázni kellett akkor leszállt, aztán megfogta a láncát az ökörnek. Ilyenkor vezette. A kíveadó is felült a szekér hátuljára, volt ahol hosszabb deszka volt a hosszúszekéren, akkor oda ült rá, vagy a rakomány tetejére. 11. Lásd előbb. 12. Üres szekéren a kéveadó az ülésdeszkán ült, ha ilyent nem tettek fel, akkor a fenékdeszkára. 13. Rakodásnál az ülésdeszkát a szekér fenekébe tették. 14. Régebben a rozzsal kezdték a hordást, mert az elcsépelt gabona szalmáját rozsszalmával szokták befedni, mert ez jobban ledobta a vizet, nem rothadt be a szalmakazal. 82