Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

Hof er—Végh: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. 2. Aratás. Balogh—Végh: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse. 3. Hordás-Nyomtatás-Cséplés. SZÁNTÁS—VETÉS I. Határhasználat. A nyomásos, fordulós gazdálkodás 1. A falu határát külön névvel nem jelölték, legfeljebb az elvetett gabona, vagy más növények haitározták meg iaz egyes határrészek nevét, s ilyen esetben a következő elnevezéseket használták: Ebben őszit vetettem, ebbe tavaszit vetek, vagy kapást teszek bele. A nyomásos gazdálkodásra nem emlékeztek adatközlőim, de azt tudják, hogy a földek között voltak olyanok, amelyeket több éven keresztül nem vetették be, ennek a neve ugar, vagyis a földet ugarútatták egy évig, de legföllebb kettőig. Ebbe az ugar földbe vetették a búzát, mer ez jó főd vót,, pihent a ződet, ami vót rajta alászántották, meg meg is ganajozták. Ebbe termett az igazi dűtt búza, mer ászt tartattok, hogy ahun dűtt gabona van, még peniszléű kenyér ott nem kö mégehűnyi. Az ugaron nem legeltettek állatokat. Más megnevezése az ugarnak nem volt. 2. Az ugarol szót nem ismerik. Ugarútatták szót használták. 3. Az éveken át nem művelt, kaszálónak hagyott föld a parag. A parag több, sokszor húsz évig sem volt művelve kaszálták, vagy őrizték rajta az állatokat. Egészen a mezőgazdaság kollektivizálásáig tartottak a gazdák ilyen földterületet. A helyi földrajzi nevekben nem szerepel a név. A paragot paragútatták nem őrisztik, aru lékaszáták a szénát ennek neve: parakszéna. 4. Tarló, toré annak a földnek a neve, amelyről learatták a gabonát. A tarlót aratás után igyekeztek minél előbb felszántani, s valamilyen másodvetést tettek bele pl. csalamádét. Ha füjjes vót a toró, akkor a jószággal legeltették egészen addig, míg az eke oda nem ért. 5. Amelyik földterületen kaszáltak az a kaszáló, vagy rít. Mikor lekaszálták a sárit, utána a ríten legeltettek, mert akkor már más nem volt. Fűtiltás nem volt, ennek az lett a következménye, hogy az állatok összetaposták, összövágták a réteket, utána nehéz volt kaszálni, meg a fű sem volt olyan jó. A földrajzi nevekben nem szerepel a fűtiltás. 44