Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

6. Ebben a században közösségi legelő nem volt, de korábban létezett, ennek legelő volt a neve, gyenge minőségű föld volt, főleg ha nyáron nem volt eső a legelők hamar lepörkentek, leégett róluk a fű. Páskora, Tanárok, Porgolát (6. 7. 8.) szavak nem ismeretesek. 9. Tag a neve annak a nagyobb földterületnek, amely egy gazda tulajdonában volt. pl. Nímeth Imre tag. Olyan is előfordult, hogy az ilyen nagy területű földön épület is állt, akkor ezt majornak nevezték pl. Iván major. Ez így szerepel a földrajzi nevekben is. 10. Ami az udvarhoz tartozik a pajtán kívül, ezt úgy nevezték telek. Nekem vót telkem, de vót ollan ház is, amélliknek nem vót telke, mer kis területen fekütt. Földrajzi nevekben nem szerepel. 11. Kert elnevezést csak arra a kisebb ház körüli földterületnek adtak, amelyik a konyhakerti növények termelésére szolgált. Különben más elnevezésben nem szerepelt. 12. A két út között elterülő földterület neve düllő. Düllő a neve annak a földterületnek is, amelyikkel beszegték a földet. A düllő nagysága különböző volt, lehetett 30—40 hold föld is így egy területben. A düllők végében ment a düllőút. A düllőút vót hat nyóe meter szílés, de vót ollan is, améllik csak három méter szíles vót. 13. A parasztember ahol a munkáját végzi mezző. Kérdésztik hun van a zöreg, emént a mezzőre. Pontosan mégnevezték azt a területet, ahol dolgozott pl: Haraszti düllőbe van. A föld szó határ, mező jelentésben nem használatos. 14. Az erdőirtásból származó terület neve irtás. Pl. Al uccai irtás, Apátnípi irtás vót a faluban. Amelyik területen, legelőn a kanász őrzött úgy hívták koplaló. Améllik erdő növisbe vót, annak vót a neve irtás. 15. Két földterületet egymástól elválasztó földsáv neve: megye. Nagyon káros volt a földbirtokra, mert ez nevelte a pörgyét, a piszkot. Nagyon vigyáztak a megyére még sokan pörösköttek is rajta. Améllik megyét nem pucúták le, ollan bundás vót, nem töröttek vele, a vót a szőrös megye. Régen a megyét sarlóval lekaszálták, később pedig kaszával vágták le róla a füvet. A lekaszált füvet állatokkal etették meg. A határjárás, határkerülés a csősz dolga volt, de a gazdák is meg szokták látogatni a földjeiket tavasszal, vagy esős időben, ilyenkor a földről leengedték a vizet. 16. A határújraosztás fogalma nem ismert a faluban. A földrajzi nevekben nem maradt meg a fogalom, szólások sem ismertek.